A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
NÉPRAJZ - Mód László: Szüreti bálok és felvonulások Csongrádon a 19. század végén és a 20. század első felében
Mód László Szüreti bálok és felvonulások Csongrádon a 19. század végén és a 20. század első felében körülménynek véve öreg korát."25 Csongrádon a szüreti mulatságok résztvevőinek a szórakoztatásában fontos szerepet játszottak a zenészek, akiket alkalmanként a sajtóban megjelent tudósítások név szerint is megemlítettek. 1913-ban Szöllősi József és társai, 1923. szeptember 23-án Farkas Balázs, 1928. szeptember 23-án Kompó Béla első zenekara muzsikált. Az 1890-es évek végén a csongrádi sajtó a szüreti mulatságon résztvevő asszonyokat és lányokat név szerint is felsorolta, mint ahogyan arról a Tiszavidék 1897. szeptember 27-ei, valamint az 1898. október 9-ei számaiban olvashatunk. Úgy tűnik, hogy elsősorban helybeliek voltak részesei az eseményeknek, habár egy-két alkalommal szentesi lakosok is jelen voltak. A szüreti mulatságokról a szervezők tájékoztatták az érdekelteket, akiknek a lakcímére minden bizonnyal nyomdában készített meghívókat jutattak el. A gyakorlatot a sajtó is több alkalommal említette, habár csak egyetlen egy példány maradt fent, mégpedig a Csongrádi Levéltár kisnyomtatvány gyűjteményében. A Csongrádi Szőlősgazdák Egyesületének a meghívója tartalmazza az időpontot (1933. október l.J, a helyszínt (Kaszanitzky István-féle vendéglő összes helyiségei), a belépő díj összegét, a rendezvény kezdetét, a tisztségviselők és a szervezők nevét és a jutalmak felsorolását. A „László és Szekeres" által készített kisnyomtatvány fontosnak tartotta közölni azt is, hogy a zenét citerazenekar szolgáltatja. Akikhez nem jutott el a meghívó, ám arra igényt tartottak, azok a rendezőséghez folyamodhattak. Az esemény szürettel, termények betakarításával való kapcsolatára utal a szőlőfürt, illetve az alma vagy őszibarack szimbólum, amelyek a bálterem díszítésében is szerepet játszhattak.26 25 Mindszenti Hírlap 1926. október 3. 2. 2 6 Börcsök Vince tanulmányában utalt a szüreti mulatságokhoz kapcsolódó meghívókra, amelyek a legfontosabb információk mellett különféle rigmusokat, alkalmi költeményeket is tartalmazhattak. Balástyáról maradt fent az 1930-as évekből „A Gémes tata mondja’' című szöveg, amely a szüreti bál eseményeit mondja el. Szentesről a két világháború közötti időszakból maradt fent olyan báli meghívó, amelyik verses formában örökíti meg a legfontosabb mozzanatokat. (Börcsök 1974,490) A sajtóban megjelent híradások csak egy alkalommal számoltak be a résztvevők közötti, nem egy esetben tettlegességig fajuló nézeteltérésekről, amelyek kapcsán a rendőrség is vizsgálatot indíthatott: „A mulatság résztvevői közül Viglási Imre Thököly utca 23 sz. alatti földmunkás és Kiss István Vég utca 39. szám alatti fuvaros összeszólalkoztak a folyosón. Szó szót követett közöttük, majd boxerrel és ököllel támadtak egymásra. A boxert Viglási használta s úgy ellátta ellenfele baját, hogy amire a bálban szolgálatot teljesítő rendőr szétválasztotta őket, Kissnek már csupa vér volt a feje. Viglási csak könnyebb sérüléseket szenvedett. Kisst dr. KótyJózsefvárosi orvos részesítette elsősegélyben. A rendőrséga szüreti bál mindkét verekedője ellen megindította az eljárást."27 A résztvevők közötti konfliktusok28 valamint a szüreti báloknak a párválasztásban betöltött szerepe szolgáltatja a témát annak az alkalmi költeménynek, amely a csongrádi sajtóban látott napvilágot: „Vidám bál van a füstös kis korcsmában’. Táncra perdül falu szépe, virága. A legények kurjongarnak nagy vígan, Néha egy-egy bicska itt ott megvillan. Nagy Petinek valami nagy buja van: Egy szép lánynak két szemétől odavan. Azt dalolja, azt a régi éneket. »A virágnak megtiltani nem lehet...« No most Peti jól vigyázz ám magadra' A legénység a vesztedet akarja. A szépséges Pál Katát elszeretted... Nagy ítélet lesz itt tartva feletted Esvány gazda várja, nézi, mi lesz itt? Peti meg a legénynép mint veszekszik? És hogy még egy bevert koponyát se lát, Keserűn szól: No, legények, jó’jszakát.”29 27 Csongrádi Kis Újság 1947. szeptember 18. 3. 28 A két világháború között a szegedi napilapokalkalman- ként beszámoltak a szüreti mulatságokon történtekről, amelyek gyakran tragédiába torkolltak. 1936 őszén Nagyszéksóson a bál után Bozóky György szerelemféltésből agyonszúrta Puskás Istvánt. Délmagyarország 1936. december 3. 7.; 1937. június 29. 4. 29 Csongrádi újság 1923. szeptember 20. 2. 253
