A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
RÉGÉSZET - Pópity Dániel: Egy szarmata füstölőkomplexum Szeged-Tápé, Algyő külterület lelőhelyen
Pópity Dániel Egy szarmata füstölőkomplexum a D-i kürtő szájáig, ahol azonban tüzelésre utaló nyomot nem találtunk. Minden jel arra utalt tehát, hogy a két kürtő és természetesen a hozzájuk kapcsolódó füstölő verem azonos, vagy közel egy időben épült, ám valamilyen okból csak az É-i oldalt használták intenzíven. A füstölő hossztengelye É-D-i, amely közel azonos a környéken uralkodó É-ÉK-i széliránnyal. Az itt előkerült objektumtól É-ra 1 km-re fekvő SZGT 3 jelű kútponton, valamint a közel 1,5 km-re É-ra található, Algyő 258. számú kútkörzetterületén előkerült két füstölő is hasonló, ÉNy-DK-i tájolású volt. Utóbbiaknál, akárcsak az itt bemutatott berendezésnél, a füstölő verem szintén az É-i oldalon található (Kőhegyi-Vörös 1992, 33. kép]. Hasonló É-D-i tájolás figyelhető meg a Szeged-Kiskundorozsma-Nagyszék II. lelőhelyen előkerült füstölők esetében is (Szalontai-Tóth 2003,71, 9. kép], A jelen dolgozatban közzétett földbe mélyített tüzelőberendezés csaknem általános kísérője a kisebb-nagyobb szarmata telepeknek. A kürtő hossza alapján füstölőknek vagy aszalóknak tartják ezeket a földbe süllyesztett építményeket, attól függően, hogy hosszú, avagy rövid kürtővel rendelkeztek. A hosszú kürtőben a levegőnek volt ideje lehűlni, és kiáramló hideg füst alkalmas volt a tartósításra. A rövid kürtőben a meleg levegőt kellett elvezetni, hogy aszalni lehessen. A füst itt kifejezetten kerülendő volt. Az itt előkerült objektum a kürtők mérete alapján (180 és 90 cm] inkább a füstölők kategóriájába sorolható. A telepeken előkerülő füstölőkáltalábanháromtagú- ak, azaz egy tüzelőtérből, egy kürtőből és egy füstölőrészből álltak. Az itt megfigyelt öttagú kialakítás a valamivel ritkább megoldások közé sorolható, és kissé eltér a megszokottól. Az első ilyen, igaz kéttagú tüzelőberendezés éppen a mi lelőhelyünktől 1,5 km-re É-ÉK-re Algyőn, a már említett 258. számú kútkörzet területén került elő az 1970-es évek elején (Kőhegyi-Vörös 1992, 91-94, 33. kép). Azóta számtalan szarmata lelőhelyről ismerünk füstölőobjektumot, amelyek száma az utóbbi évek nagyberuházási kapcsán ugrásszerűen megnőtt. A teljesség igénye nélkül: Nagymágocs-Paptanya (Vörös 1984a, 19), Sándorfalva-Eperjes (Vörös 1984b, 147- 154), Hódmezővásárhely-Gorzsa, Cukor-major (Vörös 1991,86), Dunaharaszti-Taksony határa II. munkahely (Pető 1992, 11-12. kép, 20-21. kép), Szihalom-Pamlényi tábla (VÁRADI 1997, 117-119), Kiskunfélegyháza-Izsáki út, M5 126. lh. (Wicker 1997,76), Polgár-Kengyelköz (Hajdú etal 1997,16-19), Dusnok-Izsákpuszta (Balogh 1998). Fájsz S9 lh. (Pintér 1998,37), Kecskemét- Belsőnyír (Gallina 2000, 38. 8. kép). Biztosan két, aszalónak tartható rövid fazsaluzattal épült kürtővel ellátott objektum került elő Kompolt- Kistér lelőhelyen (Vaday et al 1999). Az M5 autópálya nyomvonalán, Kiskundorozsma- Nagyszék II. lelőhelye feltárásán igen nagyszámú, összesen 13 darab füstölő volt, amely a telep speciális helyzetét jelezheti. Itt, akárcsak a mi esetünkben, előfordult, hogy korábban másra használt, de eredeti funkcióját elvesztett objektumban (veremben, házban) alakították ki a füstölővermet, tüzelőteret (Szalontai-Tóth 2000, 63; Szalontai-Tóth 2003, 71, 9. kép). Hasonló megoldást közölt Vaday Andrea Gyoma 133. lelőhelyről (Vaday 1996,79, Fig. 25). A közös tüzelőgödörből induló kürtőkkel megépült füstölőbokor jóval ritkább megoldás. Az itt előkerült objektum ezek számát gyarapítja. Földrajzi tekintetben a mi lelőhelyünkhöz legközelebb feltárt szarmata kori füstölő 1,2 km-re É-ÉK-re került elő a Szőreg-1 Biztonsági Földgáztároló beruházás kapcsán, 2008-ban. A szerző által feltárt SZGT 3 jelű kútpont területén előkerült füstölő jellegzetessége, hogy a kürtő tengelyére merőlegesen ásták meg a hosszúkás füstölővermet. A füstölőtérből előkerült római zöld mázas dörzstál töredéke arra utal, hogy a tüzelőberendezést a 3. század végén, illetve a 4. századi első harmadában használhatták (Pópity 2009,278). A szarmata füstölők működésének lényege igen egyszerű volt: a munkagödörben gyújtott tűz füstje a kürtőn át áramlott a füstölő verem felé. A kürtőben a füst lehűlt, így fejtette ki tartósító hatását. A füstölő vermek fölé - a hatékonyság miatt - tetőzetet kellett emelni. Ilyen tetőzetre utaló cölöphelyek kerültek elő Dusnokon (Balogh 1998). Jelen esetben építményre utaló bizonyítékot nem találtuk. Arra sincs adat, hogy a tetőzet esetleg leégett volna. Ezt a füstölőt, ahogy korabeli társait is, különféle húsok tartósítására, szárítására használhatták (VÖRÖS 1984a, 19; 73
