A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
RÉGÉSZET - Szeverényi Vajk - Priskin Anna - Czukor Péter - Torma Andrea - Tóth Anikó: Élelmiszertermelés, település és társadalom a késő bronzkorban Délkelet-Magyarországon: esettanulmány Csanádpalota-Földvár erődített település alapján
Szeverényi - Priskin - Czukor - Torma - Tóth Élelmiszertermelés, település és társadalom a késő bronzkorban Objektum száma Objektum típusa Kőeszköz típusa Botanikai maradványok 101/125 árok őrlőlap (10) Panicum miliaceum L. (1) 262/348 árok őrlőlap (6), marokkő (2) Panicum miliaceum L. (11), Graminae fragments (2) 328/480 árok őrlőlap (2) Hordeum vulgare L. (1), Triticum sp. (2) 440/760 árok őrlőlap (9), marokkő (1) Gramineae fragments (7), Panicum miliaceum L. (1), Hordeum vulgare L. (1) 440/1167 árok őrlőlap (1) Gramineae fragments (3), Triticum dicoccon Schrank (2), Triticum sp. (1) 44/51 gödör őrlőlap (1) Panicum miliaceum L.(3) Triticum sp. (1) 153/207 gödör őrlőlap (2) Triticum dicoccon Schrank (1), Triticum sp. (1) 268/354 gödör őrlőlap (1) Panicum miliaceum (3), Triticum aestivum (1), Triticum dicoccon (1), Triticum sp. (4), Graminae fragments (32) 330/482 gödör őrlőlap (2) Hordeum vulgare (1), Panicum miliaceum (1), Graminae fragments (3) 348/531 gödör őrlőlap (2) Gramineae fragments (6), Hordeum vulgare L. (1) 388/656 gödör marokkő (1) Gramineae fragments (9), Panicum miliaceum L. (2) 390/658 gödör őrlőlap (1) Hordeum vulgare L. (2), Triticum sp. (3) 407/685 gödör őrlőlap (1) Triticum sp. (1) 418/696 gödör marokkő (1) Gramineae fragments (2), Hordeum vulgare L. (1), Triticum monococcum L. (1) 421/699 gödör őrlőlap (1), marokkő (1) Triticum sp. (1) 426/731 gödör őrlőlap (2) Gramineae fragment (1), Triticum aestivum L. (1) 447/766 gödör őrlőlap (1), marokkő (1) Gramineae fragments (2) 17. kép: Őrlőkövek és növényi maradványok korrelációja Csanádpalota-Földvár késő bronzkori objektumaiban megjelenik az állatok között, amely a másodlagos termékek felhasználására enged következtetni; ez legkésőbb i.e. 2000-től általánossá válik a Kárpát-medencében (Vretemark 2010, 164-166). Ha összehasonlítjuk az eredményeket más, egykorú lelőhelyek adataival, nem találunk túl sok különbséget. Összehasonlításunkhoz nagyjából egykorú és földrajzilag lehetőleg nem túl távoli lelőhelyeket kerestünk, így kiderülhet, hogy mutat-e valamilyen mintázatot a zoológiái leletanyag. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy viszonylag kevés publikált adat áll rendelkezésünkre késő bronzkori kontextusokból a Kárpát-medence e területén. Néhány esetben további korlátozást jelent, hogy a feldolgozott állatcsontok száma nagyon változó, és egyes lelőhelyek esetében igen alacsony (pl. Radnót/Iernut, Románia: n = 24). Ennek ellenére - ugyanakkor a korlátokat szem előtt tartva - a lehető legtöbb lelőhelyet figyelembe vettük, hogy a különbségek és hasonlóságok világosabbak legyenek. A19. kép kilenc késő bronzkori lelőhely faunájának összehasonlítását mutatja. Kajárpéc-Pokolfa-domb, Börcs-Paphomok-dűlő és Mosonmagyaróvár- Német-dűlő (Choyke - Bartosiewicz 1999) északnyugat-magyarországi lelőhelyek, míg Radnót/ Iernut-Sfântu Gheorghe-Monument (Gogáltan 2009; Kelemen 2009), Magyarpalatka/Pálatca (Rotea 1996-1997; Bindea - Kelemen 2011), Diós/Deu? (Kelemen 2009), Méra/Mera (Kelemen 2009) és Étfalvazoltán/Zoltan (ElSusi 2002) erdélyiek (1. kép). Az általános tendenciák azonosnak látszanak: a háziasított emlősök dominálnak, és a vadászat kevésbé tűnik fontosnak (2-15%). A háziasított emlősök között a szarvasmarha a leggyakoribb (30-60%), utána következnek a kiskérődzők (15-30%) és a sertés (10-20%), majd a lovak (1-13%) és kutyák (1-5%). A radnóti fauna eltér a többitől a kiskérődzők alacsonyabb (10%) és a sertések nagyobb (40%) aránya miatt, azonban a zoológiái leletek igen alacsony száma (n=24, Kelemen 2009, 143) alapján ez aligha 57
