A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
Terepbejárások, leletmentések és feltárások a 2014. évben
Terepbejárások, leletmentések és feltárások a 2014. évben míg a terület megelőző feltárását két ütemben október 6 - október 30., valamint november 17 - 21. között végeztük el. A három ütem során összesen 150 db régészeti jelenség került feltárásra, amelyek egyetlen kivételével mind a szarmata időszakra keltezhetők. A próbafeltárás során már sejthető volt, amely a megelőző ásatás alatt igazolódott is, hogy a lelőhely nyugati széle kevésbé intenzív. Itt egy nagyméretű, többszörösen tagolt árok részletét sikerült feltárni, ami esetleg településkerítőként is felfogható. A település központja, illetve annak egy részlete a nyomvonalban meglévő kisebb kiemelkedésen és közvetlen környékén húzódhatott. Erre utal, hogy itt a régészeti jelenségek igen intenzíven jelentkeztek. Ezek közül kiemelhető, hogy egy viszonylag szűk területen 5 db többszörösen megújított külső kemence és a hozzátartozó előtérgödör került elő. Ezek valószínűleg ahhoz a nagyjából 20 m2 alapterületű épülethez tartozhattak, amelyet szintén sikerült feltárnunk. A település részét alkották azok a gabona-, majd hulladéktároló gödrök is, amelyek igen nagy számban, sok leletanyagot tartalmazva láttak napvilágot. Általános jellemzőjük, hogy többségük átmérője gyakran elérte a 3-4 métert és mélységük is inkább a 2 méterhez közelített. Ezek feltárása hatalmas földmunkát igényelt. Mivel a korszakban már a településektől elkülönült temetők az általánosak, ezért hatott furcsán, hogy a település intenzív részén egy sírgödörbe eltemetett, D-É-i tájolású szarmata csontváz is feküdt. A nála lévő vasfibula, vaskés és a lábához helyezett edény és a bolygatatlan állapot miatt nem tartozhatott a szarmata népesség vezető vagy katonai rétegéhez. Az intenzív települési rész egészen a domb oldalában húzódó egykori vízfolyásig elhúzódott. A vízfolyás a korszakban nem vagy csak időlegesen telhetett meg vízzel, hiszen régészeti jelenségek itt is előkerültek. A vízfolyás keleti oldalán a szarmata település intenzitása jelentősen csökkent, itt került elő az egyetlen Árpád-kori objektum is. Paluch Tibor Domaszék - Kiss-tanya Ré A Móra Ferenc Múzeum az 55-ös út szélesítéséhez kapcsolódó burkolatmegerősítés és párhuzamos kerékpárút építése okán 2014. április 23-24-én végezte el a lelőhely (azonosító: 72989) próbafeltárását. A kutatandó terület változatos domborzati viszonyok között helyezkedik el. Nyugati része egy mélyebben fekvő terület, míg középső és keleti része egy, a környezetéből kiemelkedő dombháton helyezkedik el. A terepbejárási információk alapján a régészeti lelőhely az 55-ös út mindkét oldalán elterül. A kiterjedés megállapítására három szondát húztunk. Az első és a második a terület mélyebben fekvő részén helyezkedett el. Ezekben régészeti jelenség nem került elő. A harmadik szonda a dombtetőn húzódott. Ebben három jelenség látott napvilágot. Egy kút, egy gödör és egy árokrendszer. A feltárás során még szarmata kori emlékekként írtuk le a lelőhelyet, de a kerámiaanyag restaurálása során derült ki, hogy egy középső rézkori lelőhely emlékanyaga látott napvilágot. A próbafeltárást követően nem került sor a terület megelőző feltárására. Paluch Tibor Domaszék - Masa-tanya Á Az 55. sz. főút Szeged nyugati elkerülő - Mórahalom elkerülő (4+475-18+202 kmsz.) közötti szakasz 11,5 kN tengelyterhelésre történő burkolat megerősítés és párhuzamos kerékpárút építése kapcsán 2014. április 23-28. között próba-, majd október 21. és 30. között megelőző feltárást végeztünk Domaszék - Masa-tanya lelőhelyen (72987). A lelőhely Domaszéktől Ny-ra, az 55. főút mindkét oldalán, a nyomvonal 12+750 és 12+950 kmsz között részén található. A két feltárás során összesen 332 m2-i területet kutattunk meg, amelyen 15 objektumhoz tartozó 19 jelenséget bontottunk ki és dokumentáltunk. A műúttól északra, a tervezett vízelvezető árok nyomvonalán 45 -50 cm vastag kevert betöltésű réteg alatt már rajzolódtak a régészeti korú jelenségek a sárgásbarna, homokos altalajban. 481
