A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)

RÉGÉSZET - Szeverényi Vajk - Priskin Anna - Czukor Péter - Torma Andrea - Tóth Anikó: Élelmiszertermelés, település és társadalom a késő bronzkorban Délkelet-Magyarországon: esettanulmány Csanádpalota-Földvár erődített település alapján

Szeverényi - Priskin - Czukor - Torma - Tóth

Élelmiszertermelés, település és társadalom a késő bronzkorban

1. kép: A szövegben előforduló lelőhelyek: 1. Balatonmagyaród-Hídvégpuszta,

2. Börcs-Paphomok-dúIő, 3. Corne$ti-Iarcuri, 4. Csanádpalota-Földvár, 5. Deuç,

6. Dunakeszi-Székes-dűlő, 7. Gór-Kápolnahalom, 8. Iernut-Sfántu Gheorghe-Monument,

9. Kajárpéc-Pokolfa-domb, 10. Leskovac-Hissar, 11. Mera, 12. Mosonmagyaróvár-Német-dűlő, 13. Orosháza-Nagytatársánc, 14. Pálatca-Togul lui Mândruçca, 15. Poroszló-Aponhát,

16. Sântana-Cetatea Veche, 17. Topoloväfu Mare, 18. Végegyháza-Zsibrik-domb, 19. Zoltán.

voltak (3. kép), és részétképeztékegyjóval nagyobb sánc- és árokrendszernek, amelyet a Google Earth műholdas felvételei, illetve légifotók segítségével azonosítottunk (4. kép). Az ovális központi területet egy sánc és egy kettős árok veszi körül. Ezeket délről két koncentrikus félovális árok keríti körbe, amelyek belefutnak a közeli Krakk- érbe. Mindezeket körbeveszi egy hosszú, lineáris árok, amely a mai Csanádpalota és Nagylak között fut: az előzőtől D-re indul D felé, és 2,5 km után éles szögben visszafordul, majd szintén belefut a Krakk-érbe (2. kép). A lelőhelyen jellegzetes késő bronzkori, Pre-Gáva típusú leletanyag (Trogmayer 1963; 1992; V. Szabó 1996; 2004a) került elő, erős Cruceni-Belegis II kapcsolatokkal (Gumä 1997, 61-74,133-144; SzentmiklÓsi 2009). A radiokarbon adatok a település idejét kb. i.e. 1380-1120-ra teszik (Szeverényi et al in press). Továbbra is

fontos kérdés marad a település funkciója: vajon egy folyamatosan lakott településről van szó, vagy inkább egy időszakosan igénybe vett rituális központról (Szeverényi et al. 2014, 54-55)?

Archaeozoológia

Csanádpalota-Földvár késő bronzkori objektumaiból nagyszámban előkerültzoológiai leletanyag túlnyomó részeállatcsontvolt,amelynekfeldolgozása során elsődleges célkéntaz egyes állatokhasznosítá- sára, felhasználási módjára próbálunk választ adni. Módszer

A bronzkori zoológiái maradványok elemzésének fő célja az állatok hasznosítási módjainak rekonstruálása. A vadállatok, rágcsálók, madarak, halak, valamint a puhatestűek a környezeti

42