A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
TERMÉSZETTUDOMÁNY - Kókai Károly - Albert András - Kasza Ferenc: Szeged-Szőreg és közigazgatási területének gerinces faunája. Adatok a Tisza-Maros szögből
Kókai - Albert - Kasza Szeged-Szőreg és közigazgatási területének gerinces faunája szögben, annál is inkább, mert vonulóként egyre többször látjuk (pl. a 2012. évi kékvércse szinkronokon rendszeresen megfigyelhetők voltak). 2014-ben a Deszki-pusztán lévő egyik odúban megtelepedett. Fekete harkály (Dryocopus martius) 4 pár költése valószínűsíthető. Budzsáki-erdő 2 pár, Szőregi-erdő 1 pár, Kisréti-erdő 1 pár. Rendszeresen lehet fekete harkályokat megfigyelni Szőreg belterületén is. A faj természet- védelmi jelentőségét a térségben jelentősnek minősíthető állomány mellett az adja, hogy más madárfajoknak is költőhelyet biztosít. Szikipacsirta (Calandrella brachydactyla) 1999. május 16-án a reggeli órákban MMM felmérés közben figyeltünk megy egy szikipacsirtát. (Kasza 2000) A madár revír féltő magatartást tanúsított, mert a magnetofonról lejátszott szikipacsirta énekre azonnal a közeibe repült. Dr. Molnár Gyula és Vadász Sándor így bizonyító (és publikációra is alkalmas) felvételeket készített róla. Május 21-ig több helyi madarász is megfigyelte ezen a területen a magányos hím szikipacsirta területfoglalását. E területtől délre, 20-30 km-re a szerbiai Bánságban erős populáció fészkel. (Rasajsky - Kiss 2003/04) 2012 májusában és júniusában több olyan mezei pacsirtát találtunk Újszentivánon és szőregi területen is, melyek roppant megtévesztő módon, komplett szikipacsirta strófákat énekeltek. A jövőben mindenképp fokozottan figyelnünk kell e fajnak az előfordulását. Tervezzük tavasz- szal a megfelelőnek tűnő kapásnövény táblák magnóval (és teleszkóppal!) történő felmérését a szikipacsirta újabb megjelenését kutatva. Molnárfecske (Delichon urbicum) Ez az inkább városi környezethez szokott fecskefaj megtalálja élőhelyét a „falusias” Szőregen is. A Rubin Kft. telephelyén fészkelő molnárfecskék költési helye még inkább városi viszonyokra hasonlít. Annál érdekesebb Dél-Szőregen magánházaknál történő fészkelése, itt ugyanis egyszintes magánház tornácán vannak a fészkek, úgy, mint a füsti fecskénél (Hirundo rustica). A teljes állományát maximum 50 párra becsüljük. Csonttollú [Bombycilla garrulus) Két alkalommal került szem elé: 2010. december 28-án 6 pld., 2012. február 24-én 2 pld volt látható a szőregi vasútállomás térségében. Nagy fülemüle (Luscinia luscinia) Egy adata van: 2009. április 10., Budzsáki-erdő széle 1 pld. (aznap a birding.hu honlap szerint Szeged más pontján is előkerült). Fenyőrigó (Turdus pilaris) Tömeges megjelenése miatta téli madártársulásokban betöltött szerepejelentős. Jellemzőbb előfordulásai: az „igazi" tél folyamán a Kamaratöltés mindkét felén 500-900 pld. figyelhető meg. Tél végén inkább a nedves gyepeket, szántókat keresi fel 100-200 pld-ban (Kisrét, Tálagy, Külsőugar). Szőlőrigó (Turdus iliacus) 1-2 példányban szokott előfordulni késő ősztől kora tavaszig. Legnagyobb példányszámú előfordulása: 2008. február 14., Külsőugar 14 pld. Léprigó (Turdus viscivorus) Tavasszal február végén, március elején, ősszel október végén, november elején vonul át rendszeresen néhány példány. A Kamaratöltés oldalában, a fűben szoktak táplálkozni. Karvalyposzáta (Sylvia nisoria) Rendszeres költőfaj. Előkerülta Kamara-töltés észak-nyugati és dél-keleti feléről. A volt temesvári vasúti töltés mellől és Szőreg-Külsőugarról. Állománya 3-4 pár. Barkóscinege (Panurus biarmicus) Némely évben a költési időszak elejéig voltak előfordulásai az Iván-kubikban (pl. 2014-ben). Mivel későbbi időszakban nem sikerült megtalálni, ezért a feltételezett, alkalmi fészkelők közé soroltuk be a fajt. Csuszka (Sitta europaed) Alkalmi költése előfordulhat a Budzsáki-erdő tölgyesében és a Külső-tó területet a Deszki- pusztától elválasztó erdősávban, költési időn kívül belterületen is megfigyeltük. A közeli folyók hullámterében és pl. az újszegedi Ligetben 351
