A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Nátyi Róbert: A Napbaöltözött Asszony, mint Patrona Hungáriáé a magyar szent királyokkal az esztergomi misekönyvben
Nátyi Róbert A Napbaöltözött Asszony, mint Patrona Hungáriáé ... 4.kép A misekönyvet az esztergomi egyház Anton Koberger nürnbergi nyomdásztól rendelte meg, aki a kötet kivitelezését a számára Lyonban dolgozó Jacques Saconra bízta. A német mestertől származó királyokat, valószínűleg a magyar megrendelő igényéhez igazodva, utólag nyomtatták be egyes példányokba. A misekönyvnek azon variánsaiból maradtak fenn, amelyből a Madonna és a szent királyok hiányoznak, a díszített kötetből ezt az egyetlen, most elemzett példányt ismerjük. (Szabó - Hellebrandt 1879-1898, RMK 111, 102) Misekönyv lapjáról lévén szó, valószínűleg nem a széleskörű terjesztés volt a megrendelő célja, bár a koncepció fontosságát mutatja, hogy az elkövetkező évek esztergomi misekönyveiben is szerepelnek hasonló tartalmú lapok, de ezek már professzionálisabb művészi kidolgozást mutatnak, s legföljebb távolról követik az 1501-es metszetet. A kompozíció gyengéi főleg akkor tűnnek ki, ha azt Hans Sebald Beham két évtizeddel később készült hasonló témájú művével összevetjük.8 8 Hans Sebald Beham (1500-1550): Madonna a magyar szent királyokkal (16. század harmadik évtizedében készültfametszet 20. század eleji fakszimiléje). Budapest, Az összevetés jogosságát misem bizonyítja jobban, mint az, hogy a metszetet föltehetően egy soha el nem készült magyar misekönyv számára rendelték meg. (Borsa 1993, 325-330) (4. kép) Hans Belting megkülönböztetését alapul véve, az 15 01-es metszet valamilyen előkép derivátumának tűnik, a Beham nyomat viszont az esetleges előkép, autonóm értékű alternatíváját jelentette. (Belting 2000,452) Behamnál az alakok sokkal közelebb kerültek egymáshoz, mesterien oldotta meg együvé tartozásukat. Ruházatuk, fegyvereik és jelvényeik sokkal kidolgozottabbak, arcuk nem sematikus, jóval karakteresebb, mintáz 1501-es metszeten. Itt egyértelműenjelentkezikaSacraConverzationékra történő utalás. Beham elképzelhetően ismerhette az első grafikát, mivel elég sok egyezés található a két nyomat között. Például a királyok ugyanazt, a sorrendet követik, csak itt László, Imre helyett István felé fordul. A Madonnáról egyébként itt sem vesznek tudomást az uralkodók. Lényeges eltérés található viszont a két Mária ábrázolás között. Behamnál felhőkoszorúban, dicsfényben jelenik meg - a magyar szent koronát viselő - félalakos Madonna, akinek egyik lehetséges ikonográfiái előképe II. Ulászló király 1500-tól vert guldinereinek Szent Lászlót és a Patrona Hungariae-t ábrázoló oldala. A királyi szentek összekapcsolva őket Mária alakjával egyszerre voltak az ország patrónusai, védőszentjei, az uralkodói legitimációs politika megalapozói, a történelmi tradíció fenntartói, a keresztény hit védői, az örök élet mennyei biztosítékai és akár a külföldiek szemében az ország jelképei. Magyar Történelmi Képcsarnok, Ltsz.: 11207 334
