A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Nátyi Róbert: A Napbaöltözött Asszony, mint Patrona Hungáriáé a magyar szent királyokkal az esztergomi misekönyvben
A Napbaöltözött Asszony, mint Patrona Hungáriáé a magyar szent királyokkal az esztergomi misekönyvben Nátyi Róbert Rövid tanulmányomban a Patrona Hungáriáé ábrázolásai közül az 1500-as évektől kezdve egyre gyakrabban használt, sőt a későbbi századok folyamán szinte a Patrona Hungáriáéval kizárólag azonosított Napbaöltözött Asszony ikonográfiái típust kutatom. Ez a gondolat már Bálint Sándornál megjelenik. Véleménye szerint a Regnum Marianum barokk világában a Napbaöltözött Asszony ábrázolásából alakult ki a Patrona Hungáriáé jellegzetes, máig érvényes ikonográfiája. (Bálint 1977, 371 ] A magyarországi Mária-kultusz az évszázadok folyamán számos ábrázolási típust hívott életre, használt fel, illetve több a magyar történelemmel kapcsolatos téma is összefüggésbe hozható Mária különböző ábrázolásaival (a Szent István általi korona fölajánlás, Nagy Lajos álma és fogadalma, I. Lipót ismételt ország fölajánlása stb.]. (Bogyay - Szilárdfy 1994, 540-542) Az ábrázolási típusok egyik legelterjedtebbje a késő középkortól kezdve a Patrona Hungáriáé a magyar szentkirályokkal. Egységes kompozícióba szerkesztve csak a 16. század elején, közvetlen a mohácsi vészt megelőző időszakban jelentkezik, nyomtatott misszálék címlapján illetve az egyes kötetek nyitóképeként. (Poszler 2000, 170-187) Bár kétségtelen, hogy jó egy évszázaddal korábban, a 16. század végén feltűnik a magyar szentkirályok Szűz Máriával közös ábrázolása, például Szántai Lukács váradi püspök 1398-ból származó pon- tifikációs pecsétjén. Ráadásul, ezen ábrázoláson a Napbaöltözött Asszony alakját fogják közre szentkirályaink. (Kerny 1988,1,112) A holdsarlós Madonna, Patrona Hungáriáéként való elismerésében és a magyar szent uralkodókkal való összekapcsolásában nagy szerepe volt az ob- szerváns ferences rendnek, elsősorban Kapisztrán János nagy hatású prédikációinak. (Marosi 1995, 82-85) Illetve az esztergomi misszalé készítésével egy időben, az 1500-as évek első évtizedeiben, az Immaculata tisztelete egyre népszerűbb lett Magyarországon, amely kultusz terjesztésében oroszlánrészt vállalt Temesvári Pelbárt ferences szerzetes is.1 Az obszerváns ferencesek a huszitizmus elleni harcukban is fontos szerepet szántak az I mmaculatanak, hiszen a Napbaöltözött Asszony képét tűzték képletesen és ténylegesen is zászlajukra.1 2 Wehli Tünde szerint, egyenesen: „a Szeplőtelen Fogantatás tana körüli, huszitákkal folytatott vita vezetett a Napbaöltözöttasszony képtípusának kialakulásához". (Wehli 2005,1/2, 865-874) A kultusz teológiai megalapozása a Baseli zsinaton történt meg. 1439. szeptember 17-én a 36. ülésen Mária Szeplőtelen Fogantatását hitcikkellyé emelték. IV. Sixtus, aki maga is ferences volt, búcsúengedélyében lelki kiváltságot ígért azoknak, akik a Napbaöltözött Asszony valamely képe előtt a kereszténység ügyéért imádkoznak. A korábbi kutatás, elsősorban Bálint Sándor tanulmányai alapján a Balkánról érkező bogumil eretnekség hatásával magyarázta, hogy az obszerváns ferencesek Hunyadi János távolra tekintő délvidéki politikája részeként, a kormányzó erőteljes támogatásával, propaganda célzattal zászlajukra tűzték a Mária ábrázolásoknak (Csíksomlyó, Máriatölgyes,Zólyom-óhegystb.) ezt a formáját. (Bálint 1943a, 436-442; Bálint 1943b) Mátyás király uralkodásától kezdve jelenik meg a Napbaöltözött Asszony képe a magyar pénzeken - álló, és ülő formátumban -, s ezután évszázadokig díszíti, mintegy 937 esetben ez 1 Mindmáig alapvető összefoglalása a kérdésnekiDÁM 1955. 2 Legújabb irodalma: Varga 2007, 45-60, továbbá: Kálmán 2009, 25-32. 329
