A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
A SOKOLDALÚ MÓRA... EMLÉKÜLÉS MÓRA FERENC TISZTELETÉRE - Kőfalviné Ónodi Márta: Móra-kultusz Kiskunfélegyházán
Móra-kultusz Kiskunfélegyházán Kőfalviné Ónodi Márta Móra Ferenc kultuszának kezdete szülővárosában, Kiskunfélegyházán az 1927-es esztendőre tehető. Móra országszerte megnyilvánuló népszerűségének hatására, valamint írói működésének 25. évfordulója alkalmából 1927. december 28-án határozott úgy a városi közgyűlés, hogy irodalmi sikerei révén híressé vált fiát díszpolgári címmel tünteti ki.1 Politikai ellentétek miatt azonban csak másféléves késéssel, 1929-ben történt meg az oklevél átadása és ekkor helyeztek el emléktáblát a Móra szülőházának vélt épületen, illetve a vélt szülőház utcája, az akkori Daru utca ekkor vette fel az író nevét.1 2 A díszes ünnepség keretében az ekkor 50 esztendős író több, azóta sokat idézett kijelentést tett: „Az én írásaimban félegyházi nap süt, félegyházi szél fúj, félegyházi sárgarigó fütyül. [...] Nem vagyok csillag, csak rőzsetűz, de az amíg ég, meleget tud adni egyszerű embereknek."3 A díszpolgári cím adományozásán túl azonban a város nem ápolt aktív kapcsolatot nagy fiával. 1932-ben, Móra 30 éves írói jubileuma alkalmából országszerte több rendezvényt is tartottak, Félegyházán mégsem szerveztek számára városi ünnepélyt. Jó fél éves késéssel, 1933 januárjában rendeztek Móra egykori iskolatársai, a helyi gimnázium hajdani növendékei szeretetük és megbecsülésükjeléül „Móra-kultúrünnepélyt”, 1 Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltára (a továbbiakban: MNL BKML) V. 171. a. Kiskunfélegyháza Város Képviselőtestületének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek (a továbbiakban: V. 171. a.] 1927. december 28-i rendkívüli ülés 412/1927. számú határozata. 2 MNL BKML V. 171. a. 1929. június 9-i díszközgyűlés 179. sz. határozata; Kapus Béláné (szerk.j 2007, 54; Fekete János 2001,94. A vélelmezett szülőház emléktáblával való megjelöléséről és az utca átnevezéséről is a közgyűlés az 1927. december 28-i ülésen hozott határozatot. Később bebizonyosodott, hogy az 1929- ben emléktáblával megjelölt ház csupán lakóhelye volt a Móra családnak, az író tényleges szülőháza a Szarvas utcában állt. Erről részletesen lesz szó a továbbiakban. 3 Félegyházi Közlöny 1929. június 16.1-2. Városunk ünnepe melyre az írót is meghívták.4 Itt hangzott el Móra szájából az azóta szintén sokat emlegetett kijelentés: „Engem Félegyháza tett íróvá [...], a magyar nyelvem is Félegyháza adta, józan világnézetemet is Félegyháza adta [...]. Nekem Félegyháza jelenti apámat, aző derűjét, és az anyám simogató kezét." Szintén itt jelentette ki Móra, hogy végrendelete értelmében halála után Félegyházán temessék el.5 Bár Mórának mind az 1929-es, mind az 1933-as nyilvános félegyházi szereplését sokan figyelemmel kísérték, és a lakosság is tömegesen részt vett az ünnepi eseményeken, Félegyházán az író iránti tiszteletadás inkább csak a halála után öltött formát - és akkor is először csak magánkezdeményezésként. Móra halálát követő évben, 1935 nyarán avatták fel egykori iskolatársai a gimnázium félemeleti lépcsőfordulójában az írót ábrázoló első domborművet, melyhez azonban a város semmilyen anyagi támogatást nem nyújtott, sőt elmulasztotta azt az avatás napján megkoszorúzni is. (Kőfalviné 2009, 54, 60) Egy korábbi eseményen, az 1934 szeptemberében - tehát fél évvel az író halála után - megtartott első városi idegenforgalmi napon (Kiskun Napon) már tudatosan kapcsolták össze a város és Móra nevét, de ez nem hivatalos kezdeményezésre történt, hiszen a rendezvény is alulról jövő szerveződésként, minimális városi támogatással valósult meg. Mégis innentől, 1934 nyarától, az első Kiskun napi rendezvények propagálásától kezdve épült be a város identitásába a „Félegyháza Petőfi és Móra városa” toposz. Bár Petőfi Sándor és Móra Ferenc műveikben félegyházinak vallották magukat, a város önmeghatározásába való beintegrálásukhoz a település elfogadó magatartása is kellett. Bár 4 Félegyházi Közlöny 1933. január 22. 1. Móra Ferenc-, 1933. január 29. 5. Móra Ferenc itthon 5 Félegyházi Közlöny 1933. január 29. 5-6. Móra Ferenc előadása 319
