A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
A SOKOLDALÚ MÓRA... EMLÉKÜLÉS MÓRA FERENC TISZTELETÉRE - Mészáros Márta: Móra Ferenc félegyházi életének kutatói
Mészáros Márta Móra Ferenc félegyházi életének kutatói parasztábrázolása címmel, amely a következő évben kiadásra került. (Fazekas 1979a, 287-318] 1979-ben Móra Ferenc születésének centenáriumi évében az emlékházzá kialakított szülőházban kialakított kiállítást Fazekas István újra rendezte és a szegedi múzeumból kölcsönzött műtárgyakkal kibővítette, valamint új kiállítási katalógust állított össze. (Fazekas 1979b] Még ebben az esztendőben megjelentetett egy tanulmányt, Móra Ferenc leveleit adta közre, amelyeket a neves író, a szűcs fia írt köszönetképpen a kiskunfélegyházi Ipartestület vezetőségének. (Fazekas 1979c, 77-88] Fazekas István irodalomtörténészkéntés múzeumigazgatóként a kiskunfélegyházi Móra- kultusz ápolásában, a Móra-hagyományok megteremtésében vette ki a részét egészen 1996-ban bekövetkezett nyugdíjba vonulásáig. Ekkor elköszönt Móra szülővárosától és visszaköltözött Móra választott városába, Szegedre. 2008-ban végleg elbúcsúzott a földi élettől és szeretett írója mellett nyugszik Szegeden. Móra örök téma Móra Ferenc büszke volt arra, hogy félegyházi születésű, arra, hogy az itt élő kiskunok nyakasságát örökölte, arra, hogy itt tanulta meg a magyar nyelvet és a józan világlátást. Büszke volt szülővárosára, amiért nem felejtette el őt, és lehetett próféta a saját hazájában. Móra írásaiban a gyermek- és ifjúkorának emlékei örök témaként szerepeltek, összemosódva az írói világ és a valóság emlékei között. Életútjának kutatói és munkásságának méltatói sokszor elvesztek a valóságos emlékek és az írói képzelet vékony mezsgyéjén lévő adatok között. Móra Ferenc félegyházi életének kutatói jól ismerték azt a világot, amelyet Móra maga köré álmodott és felidézett írásaiban. A gyermek- és ifjúkor helyszínei, az iskolák és a diákok világa, a család és a küzdelmes hétköznapok, a szívet melengető ünnepek mögött feltűnik az a valóságos város, amelyben a kis Móra felcseperedett. A Móra életmű azzal vált teljessé, hogy a félegyházi életszakaszt kutató helytörténészek hiteles adatok feltárásával, dokumentumok, fényképek és visszaemlékezések segítségével összerakták a Móra-család történetének láncszemeit. Mezősi Károly kutatásai során megtalálta Móra Ferenc szülőházát, valamint az ismert és népszerű író új oldalát feltárva mutatta be fiatalkori elfeledett költészetét, ezzel is igazolva Móra sokoldalúságát. Fekete János folytatva Mezősi munkáját a család történetét, a családtagok megismerését tűzte célul, valamint Móra Ferenc díszpolgárságának érdekes körülményeit tárta fel. Nagy figyelmet fordított a neves szülött kultuszának megteremtésére és ápolására. Fazekas István is a hagyományápolás terén ért el figyelemre méltó eredményeket. Mindhárom kutató a szülőföld, a szülőváros iránti erős kötelékbe kapaszkodott, amely Mórát is megtartotta. Zárógondolatként Móra Ferencet idézem, aki 1933-ban így vallottszülővárosáról az Öregdiákok tiszteletére rendezett kultúrünnepélyen: „...Más írónak is van születési helye, más író is szereti szülővárosát, de nekem Félegyháza több, mint más írónak születési helye, több mint emlék. Engem Félegyháza tett íróvá - amit le se szeretnék tagadni -, a magyar nyelvem is Félegyháza adta, józan világnézetemet is Félegyháza adta, és ezenkívül minden benne van Félegyházában, ami nékem kedves: a Daru utca, gyermekkorom. Nekem Félegyháza jelenti apámat, az ő derűjét és az anyám simogató kezét, jelenti azt a hűséget, amely elkísér a sírig..." Források: Délmagyarország 1955 Félegyházi Hírlap 1888 - 1903 Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó Félegyházi Közlöny Csonkamagyarország 1934 315
