A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
A SOKOLDALÚ MÓRA... EMLÉKÜLÉS MÓRA FERENC TISZTELETÉRE - Mészáros Márta: Móra Ferenc félegyházi életének kutatói
Mészáros Márta Móra Ferenc félegyházi életének kutatói Mezősi Károly volt. Ebben a kis füzetben Mezősi említette Móra Ferenc szülőházát, mint városunk neves szülöttének emlékhelyét, de akkor még a Daru utcai házat mutatta be. (Mezősi 1934/B, 21) Mezősi Károly a következő húsz esztendőben elsősorban iskola- és várostörténeti kutatásokat végzett, melyeket publikált is. 1942-ben kinevezték a Tanítóképző-Intézet igazgatójává, majd 1952-től tíz éven keresztül mellékfoglalkozásban a Kiskun Múzeum igazgatói tisztét is betöltötte. Nagy odaadással részt vett a város kulturális életében, szervezte a Kiskun napok rendezvényeit, 1943-ban pedig a város újratelepítésének 200 éves évfordulójára az ünnepségeket. Hosszú, kitartó kutatómunka eredményeként 1954-re elkészítette az Évszázados Petőfi-per kéziratát. A következő esztendőben figyelme Móra Ferenc félegyházi élete felé fordul. 1955. február 6-án a Délmagyarország című lapban Móra Ferenc, a nagy szegedi író halálának huszonegyedik évfordulójára Mezősi Károly írása is megjelent tisztelegve Félegyháza neves szülötte előtt. (Mezősi 1955/A, 5] Mint magyartanárnak, és mint irodalomtörténésznek az érdeklődése először Móra Ferenc ifjúkori költészete felé fordult, felfedezve és a figyelmet felhívva az ifjú poéta szárnypróbálgatásaira, amelyek a helyi lapokban jelentek meg 1895-tól. Az emlékező számban Móra három ifjúkori versét6 közölte Mezősi, valamint egy rövid értekezést, amelyben bemutatta a fiatal költő és szülővárosa kapcsolatát. Mezősit rabul ejtette Móra költészete és a következő cikkében azon verseit mutatta be, amelyeknél tetten érhető volt Petőfi Sándor és az 1848-as szabadságharc eszméinek hatása. „Móra Ferenc rajongását Petőfi iránt kétségkívül a szülővárosa alakította ki. Aszegény szűcsmester fia ugyanabban a városban volt »cseprő« gyerek, amelyikben a mészárszékbérlő Petrovits István fia. Azokon a tereken játszadozott, amelyeken a kis Petőfi Sándor is nádparipán lovagolt. Megható, példamutató az a hűség, szeretet és tisztelet, amellyel Móra Ferenc Petőfi költészetét, eszméit, emberi nagyságát már ifjú korában, de később 6 Az ifjú Móra Ferenc versei, melyeket Mezősi Károly közzétett a Délmagyarország című lapban 1955. február 6-án: Ének a mosóasszonyrúl] Halljátok-e öreg tanáraim...-, Tükördarabok. írásaiban is övezte”. (Mezősi 1955/B, 4.] Az 1955-ös esztendő nagy fordulatot hozott a Móra-életműben a félegyházi születési adatok pontosításával. Mezősi Károly kutatásainak köszönhetően napvilágra került az elfeledett szülőház. A bizonytalanság még 1927-ben kezdődött, amikor Juhász Gyula Literatúrában megjelent cikkéhez (Juhász 1927, 372-374) egy nádfedeles ház fényképét is közölték, amely alá a következőt írták: „Móra Ferenc szülőháza Kiskunfélegyházán”. Már Móra is jelezte, hogy a közölt kép nem a Daru utcai házukat örökítette meg. Mezősi Károly ezt követően a családtagoktól, elsősorban Móra Istvántól, valamint az anyakönyvi- és a levéltári adatok összevetésével megállapította, hogy Móra Ferenc születésének idején a Móra család az I. tized 52. számú házban lakott, amely később a Szarvas utca 19. számú ház lett. Mezősi aprólékos tényfeltáró kutatásának köszönhetőn ismerté vált mind a Daru utcai ház, mind az elfeledett szülőház története és lakóinak sorsa. „Kiskunfélegyháza városának és Móra Ferenc tisztelőinek kegyele- tes érzésén az abból várható elhatározásokon, áldozatkészségen múlik, hogy Móra Ferenc felkutatott, poraiból feltámasztott szülőháza méltó megbecsülésben részesüljön” zárta tanulmányát Mezősi Károly. (Mezősi 1955/C, 285) Majdnem húsz esztendőtkellett várni, mire a kutató óhaja teljesült. Az 1972. február 8-án tartott átadási ünnepséget Mezősi Károly már nem érhette meg, de neki köszönhetően Móra szülőházáról, a Daru utcai ház sorsáról, valamint a Móra család félegyházi lakhelyeiről és életéről hiteles adatokat ismerünk, így teljesebbé vált a neves író életútjáról alkotott képünk. A szülőház felkutatása után Mezősi tovább gyarapította a Móra életművet. 1956-ban a Daru utcai Móra szobor avatására egy kiadványt állított össze Móra Ferenc félegyházi emlékeiből,7 majd még ebben az évben újabb tanulmánya jelent meg, amely a neves szülött gyermekkorát és diákéveit kutatta fel. (Mezősi 1956/B, 7 „Engem Félegyháza tett íróvá..." Móra Ferenc emlékének a kiskunfélegyházi szoboravatás alkalmából. 1956. máj. 6. A kiadványt Mezősi Károly szerkesztette, benne két már megjelent tanulmányával: Móra Ferenc és szülővárosa, valamint Móra Ferenc ifjúkori elfelejtett műveiből címmel. 311
