A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
A SOKOLDALÚ MÓRA... EMLÉKÜLÉS MÓRA FERENC TISZTELETÉRE - Mészáros Márta: Móra Ferenc félegyházi életének kutatói
Móra Ferenc félegyházi életének kutatói* Mészáros Márta Móra Ferenc élete nyitott könyv - mondták kortársai és gyakran így jellemezte az utókor is. Fő témája önmaga, amelyet mindig szemére vetetettek, de nem neheztelt ezért sema kritikus, és nem bántódott meg a kritizált Móra Ferenc sem. A hírlapíró életének eseményei is hírré váltak. Az első híradás 1888. december 30-án adta tudtul Félegyháza lakóinak, hogy a szegény gyermekeknek rendezett karácsonyfa ünnepélyen Móra Ferenc elemi iskola IV. osztályos tanulója szavalta el Fehér Antal tanár úr Karácsonyfához című versét.* 1 Ezt követően élete főbb eseményei, öröme és bánata, sikerei és kudarcai, kezdeményezései és harcai olvashatóak voltak szülővárosa hetilapjaiban, a szegedi újságokban és sok esetben az országos sajtóban is. A helyi lapok hírül adták a segélydíjban részesülő diákok nevét, mint Móra Ferencét, akiknek így is támogatták tanulmányaik előmenetelét. De az újság hasábjain megjelent Móra Ferenc a fiatal poéta is, aki verseivel mutatkozott be a helyi értő közönség előtt. 1902-től élete gyökeres fordulatot vett. Szegeden találta meg az útját, melyen végighaladt, majd 1934. február 8-án letette földi élete terheit. E majd harminc esztendő alatt az újságok hírül adták többek között házasságkötését 1902-ben, Panka lánya születését 1903-ban, könyvtárnoki kinevezését 1904-ben, a Móra család ünnepét, szülei aranylakodalmát 1911-ben, édesapja halálát 1913-ben, ásatásait, múzeumigazgatói kinevezését 1917-ben, költeményeinek díszkötéses megjelenését 1920-ban, Panka lánya esküvőjét és édesanyja halálát 1924-ben, az unoka megszületését 1925-ben. Az országos figyelem 1927-ben fordult igazán Móra felé, amikor írói munkásságának 25 éves * „A sokoldalú Móra" című emlékülésen, 2014. október 3-án elhangzott előadás szerkesztett változata. Aszerk. 1 Az első híradás Félegyházi Hírlap 1888. dec. 30. szám 3. oldalán olvasható. jubileuma kapcsán számos helyről köszöntötték és ünnepelték. Szülővárosa ekkor választotta díszpolgárává híres fiát. Az ünneplés tovább folytatódott a harmincéves jubileum alkalmával, díszdoktorrá is választotta a szegedi egyetem 1932-ben.2 Az öröm mellett a bánat is megjelent Móra életében, a lassú és fájdalmas haldoklás azonban további munkára sarkalta. Móra Ferencről még életében több mint hétszáz híradás jelent meg. Halála után az érdeklődés és a tisztelgő emlékezet a mai napig nem hunyt ki. A nekrológok után megjelentek az életművet összefoglaló, valamint kiegészítő kutatók írásai, melyek még teljesebbé tették Móra Ferenc életének és munkásságának nyitott könyvét. Gyuris György és Vajda Lászlóné által összeállított Móráról szóló írások bibliográfiája (Gyuris - Vajda 1981) nélkülözhetetlen a Móra- életművet kutatók és megismerők számára. Móra Ferencre való emlékezés és munkássága előtti tisztelgés az évfordulókhoz kapcsolódott elsősorban az elmúlt évtizedekben. így volt ez 2013-2014-ben is, amikor a neves író, újságíró, muzeológus születésének 135. és halálának 80. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségeken emlékeztek rá Kiskunfélegyházán, a szülővárosában és Szegeden, Móra választott városában. Az emlékév alkalmatnyújtotta Móra-kutatókés a Móra-tisztelők találkozására, megismerésére, és lehetőséget adott arra is, hogy Móra Ferenc sokoldalú életművét újra áttekintsük, további kiegészítéseket tegyünk, a róla szóló képetújraértelmezzük,valaminttovábbadjuk a következő nemzedéknek azt az értéket, amelyet Móra teremtett. A sokoldalú Móra Ferenc életművét először 2 Élete eseményeiről Kiskunfélegyházán a Félegyházi Hírlapban, majd a Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradóban találhatók híradások 1888-től. Emellett a Félegyházi Közlöny az 1920-tól, aCsonkamagyarország címűhetilap pedig 1927-tőlközöltcikkeketMóra Ferencről. 309
