A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
A SOKOLDALÚ MÓRA... EMLÉKÜLÉS MÓRA FERENC TISZTELETÉRE - Somogyvári Ágnes: Móra Ferenc régészeti feltárása 1931-ben Szabadszálláson
Somogyvári Ágnes Móra Ferenc régészeti feltárása 1931-ben Szabadszálláson l.kép: A Szabadszálláson használt notesz plébános. A megválaszolásra váró kérdés az, hogy Trungel Iván miért Móra Ferencet értesítette a leletek előkerüléséről? Az egyik lehetséges válasz az, hogy Trungel Iván és Trungel János között, aki Móra Ferenc szeretett hittan- és történelem tanára volt, nem csak névrokonság, hanem szorosabb rokoni kapcsolat is lehetett, így ismerhette Mórát.2 Mivel 1928-ban került Szabadszállásra, nem tudhatott az ehhez a területhez kötődő korábbi feltárásokról. Móra 1931 szeptemberében végezte el a néhány napos leletmentést. A helyszínen egy határidő- naplóba vezette feljegyzéseit és készítette rajzait, valamint leírásait (1. kép], A munka befejezése után a feltárásról írt egy jelentést, a helyszíni feljegyzéseit és rajzait pedig önálló lapokra átmásolta, néhol ki is egészítette azokat. A jelentést valamikor legépelték, a rajzokon lévő feljegyzéseit pedig leírókartonokra átvezették. Ez a dokumentáció-együttes írott és gépelt formában található megaszegedi múzeumban.3 Móra feljegyzéseiből 2 Kürti Béla szíves tájékoztatásából tudom, hogy Trungel János és Trungel Iván édesapja testvérek lehettek. Ugyancsak Kürti Bélától tudom, hogy Trungel Iván és Móra Ferenc ismeretsége korábbi keletű, mint a szabadszállási ásatás. 3 A notesz és a sírlapoka Móra Ferenc Múzeum Régészeti Adattárában találhatóak. A Bács-Kiskun megyei 2.kép: Kada Elek portréja tudjuk, hogy a terület tulajdonosa Kulcsár Lajos volt. Ő mondta el Mórának, hogy „a háború előtt valamivel a Kecskeméti Múzeum ásatott itt, több urnát elvitt a tanyamögötti kertjéből. Ugyancsak oda jutott Madarassy László útján egy bronz lándzsa is, amelyet Kulcsárék egy nagy edényben találtak.”4 Ehhez az információhoz kapcsolódóan vannak fellelhető adatoka kecskeméti levéltárban, ahol a múzeum és könyvtár iratait őrzik. Ezek ismertetése előtt szükséges azonban egy kis kitérőt tennünk. Az 1900-as évek elején, pontosan 1897-től Kada Elek (2. kép) volt Kecskemét város polgármestere, nagyformátumú polgármester volt, aki nem csak a város gazdasági felvirágoztatását folytatta elődje, Lestár Péter után, hanem az általa szorgalmazott építkezésekkel, fejlesztésekkel Kecskemét fejlődését is befolyásolta és a város kulturális életének fellendülését is elősegítette. érintettség miatt a kecskeméti múzeum az 1960-as években megkapta másolatban a gépelt jelentést, illetve az akkor használatos sírlapokra átvezetve a leírókartonokra került sírleírásokat. KJM Rég.Ad. 1/68.124. 4 Móra Ferenc jelentése a feltárásról. 278
