A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
NÉPRAJZ - Pugel Nóra: „Elvisz a Szent Mihály lova...”. Régi és új szállítóeszközök a temetőkben
Purgel Nóra Elvisz a Szent Mihály lova..." Régi és új szállítóeszközök a temetőkben kétségbeesés után - mivel látták, hogy nem lehet helyreállítani a kárt - felmerült az ötlet, hogy egy falubeli kocsist kérjenek meg a koporsó sírhoz szállítására. Végül az épp mezőgazdasági munkát végző kocsis, Bihari András ment el a temetőbe, és a fóliával letakart lovas kocsiján vitte a koporsót a sírhoz. A tönkrement kocsit a ravatalozó mögé vitték és sokáig ott állt. Egyik adatközlőm emlékeiben a baleset úgy él, hogy Hódmezővásárhelyről is eljött valaki megnézi mi történt, felmérni a kárt. A falu nem maradhatott halottszállító eszköz nélkül, így 2-3 hónap múlva Hódmezővásárhelyről, a Servio vállalattól hoztak egy újabb, faszerkezetű halottas kocsit, ami a mai napig használatban van. A halottas kocsi és hajtói A szegvári önkormányzat tulajdonában álló halottas kocsinak az évek során több fogata és hajtója volt. 1990 előtt általában a termelő- szövetkezetben dolgozó kocsisok közül kerültek ki a hajtok. Szeri Sándor, aki 1957-től dolgozott ott - hol a tehenészetben, hol útászként, azonban többnyire a lovak közelében végezte munkáját -, is így került a temetési szertartásokkal kapcsolatba. Emlékei szerint már 1972-73-tól közreműködött a temetéseken. Ternai József temetkezési vállalkozót, az akkori temetőcsősz, Kovács Béla értesítette a halálesetekről, vagy a halottas táblán4 nézte meg, kit és mikor temetnek. Elmondása alapján a régi időkben erre a célra nem volt állandó kocsis a faluban, a szomszédot vagy egy ismerőst kértek meg, hogy vigye ki a temetőbe a koporsót. Meg kell említeni, hogy többek szerint az 1940-50-es években még az elhunyt házában történt a fel- ravatalozás, és onnan indult a gyalogos menet a temetőbe. Háznál történt felravatalozásra még 1965-ből is említettek példát. A temetkezéssel foglalkozó Erdei házaspár működése idején ők mentek ki a halottas házhoz, az orvosi véleményezés után belefektették a koporsóba az elhunytat, és azután Szeri Sándor 4 Szegváron két helyen függesztik ki a halottak gyász- jelentését: az öregfalusi részen a Hunyadi utca elején és az újfalusi részen a Mindszenti utcán, a főút mellett. vitte (húzattaj kifelé a ravatalozóba. A sáros utcák miatt általában igás kocsival menteka házakhoz az elhunytért. Az 1980-as években még néhány temetés előtt megtartották azt a szokást, hogy amikor a halottat kiviszik a ravatalozóba, akkor a családja kíséri ki gyalogos vagy autós menetben. Szeri Sándor az első időkben még az Erdei házaspár Dózsa György utcai házához ment befogni a halottas kocsiba, majd később a temetőnél, az 1980-as években kibetonozott színben fogott át, azaz szerszámozta fel a lovakat. Miután a ravatalozóhoz ért, Tóth Ferenc, a temetőcsősz intézte a továbbiakban a koporsó körüli dolgokat. Szeri Sándor még emlékezett az összetört gyászkocsira és a balesetre is. A fából készült szerkezet a négy sarkán faragott Jézus-szobor állt, ablaka nem volt, csak „cifrán faragott ablakkeret”. A két hosszanti oldalán egy-egy faragott szobor díszelgett. A tetején egy kehelyben kisméretű, közel 20 centis kereszt áll. A bak nem volt egybefüggő a kocsiderékkal. Hátsó részén nyitós ablakon át lehetett belehelyezni a koporsót. A kocsi karbantartását is segítette a téesz, mert megengedték, hogy ott mossa le ingyen a sarat a kerekekről, hetente kétszer, vagy ha az esős időjárás miatt szükséges volt. A stráfot és a csavarokat ha kellett meghúzta, és Ferkó-olajjal kente be. Gyászkocsihoz való, díszes lószerszáma nem volt. A rendszerváltás előtt a téesz lovaival és lószerszámával, majd 1990 után saját lovaival és saját lószerszámával húzatta a halottaskocsit. Szeri Sándornak később már Kovács Béla temetőcsősz adott egy vödröt és kefét, és a ravatalozónál mosta le a kocsit. Az idő múlásával, mikor már nem volt lova, harangozó és sírásó lett. A rendszerváltás után Lucz Antal és Pusztai János hajtotta a halottas kocsit az öregfaluban, Szeri Sándor pedig az újfalusi temetőben szolgált, hiszen a háza is azon a falurészen volt. Lucz Antal és Halász László is vásárolt egy-egy lovat a téesztől, amelyeknek igaerejét erre a célra is használták. Később kapcsolódott be ebbe a munkába Gila Márton, aki az első időkben csak segítette Szeri Sándor munkáját a lovával, majd később ő lett az utóda. 2002-2003 óta azonban már nem dolgozik a temetéseken, mert elpusztult a lova, és az egészsége sem engedi. Utódja vette át a helyét. Kedvelte 264
