A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
NÉPRAJZ - Fodor Ferenc: „Mestörös embörök”. Technikai újítások a paraszti gazdaságokban
Fodor Ferenc „Mestörös embörök”. Technikai újítások a paraszti gazdaságokban Lehoczki Ferenc, aki az első kocsit építette.2 A MIA és a MIB motorok lassú fordulatú Diesel motorok, melyeknek jellegzetes „csihegő" hangjuk van. A csettegő nevet a hagyomány szerint Kerényi István, soltvadkerti gazdálkodó találta ki. Később más mesterek az említett motorok helyett Pannónia, Trabant, Skoda, Wartburg, Multikar, UE 28-as „kisdutra" motorokat is használtak, de attól függetlenül, hogy ezeknek a kocsiknak már más hangjuk volt, csettegőknek nevezték őket. Nehéz volt levizsgáztatni, mert nem volt rá egységes szabadalom. Később előírták a maximális sebességet, teherbírást, majd a KPM alkalmazottai vizsgáztatáskor háromszög rendszámmal látták el a járműveket. A vizsgáztatáshoz a mesternek összeépí- tési engedéllyel kellett rendelkeznie, melynek feltétele volt egy gépészmérnök által készített műszaki tervdokumentáció. Két fénykép kellett az elkészült gépről. Ezután adták ki a háromszög rendszámot és az igazolólapot. Egy időben olyan rendelet volt érvényben, miszerint meg kellett változtatni a felhasznált jármű eredeti karosszériáját. Ennek következtében sokszor nevetséges külsejű járművek kerültek forgalomba. Legtöbbször UAZ alvázra építették a cset- tegőket, de nem volt ritka a ZUK, Barkas alváz sem. Az UAZ alvázat könnyen be lehetett szerezni az orosz laktanyából, pl. Kiskunmajsán. Előnye volt az összkerék-meghajtás, sőt a váltó is felezhető volt. Kisebb fogyasztású motorokkal építették össze. Homokra ezek voltak a legbiztonságosabb járművek. Lassú járműként kerültek vizsgáztatásra, ami azt jelentette, hogy 25 km/ óra sebességnél gyorsabban hivatalosan nem mehettek. Ennek ellenére a vizsgáztatás után, a váltó átállítása után akár 40-50 km/óra sebességgel is közlekedtek. A csettegők egyre népszerűbbé váltak. Soltvadkerten Kőszegi László géplakatost, mint csettegő gyártót ismerték. Mintegy 350 db csette- gőt gyártott az 1970-es években. Korszerűsítették a technikai felszerelést. Feszültségszabályzót használtak, de a közúti közlekedés miatt szükség volt világításra, irányjelzőre, visszapillantó tükörre, féklámpára stb. Kialakultak az egységes szabályok, ezek után több kisiparos állt rá a csettegők sorozatgyártására. Általános követelménnyé vált a billenthető plató, mely trágyahordásnál volt elengedhetetlen. Akár három irányba is billenthetett: jobbra, balra és hátra. Bodor Péter lakatosmester Csólyospáloson a leghíresebb lakatosmester Bodor Péter volt. Péter bácsi egyedül élt a porta végében lévő műhelyhez tartozó szobában, számos macska társaságában. A színes tévé alatt videó- és DVD lejátszó volt a polcokon. Idejének nagy részét azonban laptopja előtt töltötte, mindent interneten intézett. Super 8-as kamerával készült filmjei fémdobozban voltak. A VHS felvételek az üvegvitrin mögött tornyosultak. Később már digitális kamerát használt. Családi és falusi eseményeket (iskola átadás, Simon atya temetése] örökített meg. Bizonylati szám: : : I IGAZOLÓLAP 11 - /I Gs G Azonosítási szám Területi számjel Az üzembentartó (tulajdonos) Neve: V. jp*\ kteLakhelye: _____IA (O J Cí me: ___________^ C'— í I ** Sz. ig. sz.: Ï9L KPM Af X-8 - 60 OOO. Pm.Ny.V. 81- 154. R “— ---;---------- , „ . , 1. kép: Juhász István, csólyospálosi kovácsmester 2 A soltvadkerti mesterekről írj. Káposzta Lajos irt ‘ tanulmányt. [Káposzta 1998,411-424) altal gyártott motoroskocsi igazolólapja. 228
