A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Suba János: Kémvédelem - Egy tapasztalati jelentés 1919-ből
Kémvédelem. Egy tapasztalati jelentés 1919-ből Suba János Előzmények Az önállóvá vált ország katona i vezetésének meg kellett szerveznie a magyar haderő hírszerzését és kémelhárítását.1 Az Osztrák-Magyar Monarchia haderejében e feladatokat a Nyilvántartó Iroda (Evidenzbüro] látta el, amely a közös hadsereg vezérkarának egyik irodája volt. A megszerveződő Hadügyminisztériumban e feladatok elvégzésére a minisztérium 1. osztályát jelölték ki. Az 1. osztály feladata volt a „hadműveletek, hírszerzés, nyilvántartás, elvi ügyek" intézése. Az osztály 1918. november 1-jétől állt fel, vezetője Stojakovics Demeter (1935. november 4-étől Sztójay Döme) vezérkari őrnagy lett.2 Az osztály 1919. január 1-jétől, a Hadügyminisztérium 5. osztályává alakult át, változatlan feladatkörrel. Az osztály elsősorban Csehszlovákia, Románia, Szerbia által megszállt magyarországi területekről igyekezett információkat beszerezni és az ellenséges hatalmak számára folytatandó kémtevékenységet megakadályozni, de a hadműveletek tervezése is a feladatai közé tartozott. Az osztály szervezete, feladatköre, személyi állománya alapvetően nem változott 1919. március 21-e után sem, amikor is az ország államformája módosult. A Hadügyi Népbiztosság 5. osztálya lett. 1919. május 5-től az 5. osztály kivált 1 A magyar katonai hírszerzés és kémelhárítás történetére ld. a Felderítő Szemle 2008-as emlékszámát. A szervezeti keretekről Szakály Sándor: Az önálló magyar katonai hírszerzés és kémelhárítás létrehozása és működése a két világháború közötti Magyarországon 1918-1945. Felderítő szemle 2008. emlékszám, 19-45. 2 Sztójay tapasztalatait az Evidenzbüro-ban (a „központban”) szerezte, illetve a háború alatt a főparancsnokságon és a Balkáni erők hírszerző részlegénél szolgált. Életrajzát lásd: Szakály Sándor: A magyar katonai hírszerzés és kémelhárítás vezetői 1919-1945. In: Szakály Sándor: Katonák, csendőrök, ellenállók. Kaposvár, Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése, 2007,11-38. a Hadügyi Népbiztosság keretéből és a Vörös Hadsereg Főparancsnokság II. csoportja néven a főparancsnok közvetlen alárendeltségébe került. Az érdemi irányítás a Főparancsnokság vezérkari főnökének (Stromfeld Aurél volt vezérkari ezredes) kezébe került.3 Közben Szegeden létrejött a Károlyi Gyula4 gróf vezette „ellenforradalmi kormány", amelynek hadügyminisztere nagybányai Horthy Miklós5 ellentengernagy lett. Horthy 1919. június 6-án rendeletet bocsátott ki a Nemzeti Hadsereg szervezéséről.6 Ezen rendelet alapján szerveződő Nemzeti Hadsereg is létrehozta a saját hírszerző és kémelhárító szolgálatát. 1919. június 25-én Horthy Miklós, mint hadügyminiszter jóváhagyta a Nemzeti Hadsereg hadműveletei csoportjának (I. csoport) a felterjesztését, amely a hírszerző osztály megszervezésére és beosztására vonatkozott. Ezen létrehozandó osztály feladatát a következőképp fogalmazták meg az előterjesztés készítői: „1. A védelmi hírszerző 3 Stromfeld Aurél (Budapest 1878. 09. 19. - Budapest 1927. 10. 10.) hivatásos katonatiszt, vezérkari ezredes. 1919. április 20-a és június 29-e között a Keleti Hadsereg, majd a Vörös Hadsereg vezérkari főnöke. Életére lásd: Hetes Tibor: Stromfeld Aurél. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1978 4 Károlyi Gyula, gróf (Nyírbakta, 1871.05.07,- Budapest, 1947.04.23.) nagybirtokos, politikus. Az első szegedi ellenkormány elnöke 1919. 05. 30. - 1919. 07. Egyéb miniszteri, illetve miniszterelnöki tisztére vonatkozóan lásd Bölöny József- Hubai László\ Magyarország kormányai 1848-2004. Budapest, Akadémiai Kiadó. Ötödik, bővített és javított kiadás, 2004, 360-361. 5 Horthy Miklós, nagybányai (Kenderes, 1868. 06. 18. - Estoril [Portugália], 1957.02.09.), hivatásos haditengerésztiszt, ellentengernagy. 1919.06.06. és 1919.07. 12. között a szegedi ellenkormány hadügyminisztere, majd 1920. 03. 01-ig a Nemzeti Hadsereg Fővezére. 1920. 03. 01. és 1944. 10. 15. között Magyarország államfője_(kormányzó). 6 A Nemzeti Hadsereg felállítására vonatkozó rendeletet közli: Csak szolgálati használatra! Iratok a Horthy- hadsereg történetéhez 1919-1938. Budapest, Zrínyi Katonai Kiadó, 1968, 57-61. 213
