A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Polgári lakáskultúra a két világháború között. Buday Árpád egyetemi tanár hagyatéki leltára
Fári Irén Polgári lakáskultúra a két világháború között. Buday Árpád egyetemi tanár hagyatéki leltára Buday Árpád végtisztessége nem a családot terhelte, munkaadója, az egyetem fizette tisztelt és megbecsült professzorának 680 pengős temetését. Az Árvaszéki Iratok között fennmaradt hagyatéki leltár adatai és a múzeum gyűjteményébe került fényképek segítségével nagyon sokoldalú képet rajzolhattunk az ismert egyetemi tanár életkörülményeiről, gazdasági helyzetéről, mentalitásáról, szokás- és ízléskultúrájáról. Buday Árpád személyében viszonylag magas jövedelemmel rendelkező, életmódját racionalitással megszervező középpolgári értelmiségit ismerhettük meg. Egyetemi fizetéséből nem képződött jelentős magánvagyon, de gyermekei taníttatási költségei, fia művészi ambíciói és külföldi tanulmányútja nem veszélyeztették az elért életnívó fenntartását. Az életrajzi adatok ismeretében BudayÁrpád elsőgenerációs értelmiségi volt, aki otthonát a jellegadó bútordarabok tekintetében a tradícionalizmus jegyében, his- torizáló bútorokkal rendezte be. Az összkép azt mutatja, hogy a mennyiség helyett a minőségre helyezték a hangsúlyt, igényes kivitelezésű bútorokkal biedermeier-szellemű világot teremtettek, amelyben jól megfért egymással az egyszerű vonalvezetésű, funkcionalista, magas nyitott állvány és a barokk-rokokó, historizáló üvegezett szekrény, a látványos neobarokk ülőgarnitúra, a bécsi geometrikus szecesszió formavilágában készült íróasztal, és a nagylány szobájának legújabb lakberendezési elvek szerint készült nívós garnitúrája. A tágas terekben a gondosan megválasztott bútorokat jól elhelyezett, azok értékeit kiemelő szőnyegek, festmények egészítették ki. Kényelem és használhatóság jellemezte a lakást. Értékőrző konzervativizmus és az újra nyitott, modern szemlélet együttesen és párhuzamosan volt jelen a tudós apa családjában, ahol a művészeti érdeklődés minden bizonnyal nemcsak a legnagyobb fiút, Buday Györgyöt jellemezte. Szeretnék köszönetét mondani dr. Lengyel András ny. irodalomtörténésznek (Móra Ferenc Múzeum), hogy a Buday család lakásáról készült fényképekre fölhívta a figyelmemet. Köszönöm Sallayné dr. Peterdi Vera főmuzeológus (Magyar Nemzeti Múzeum) minden részletre kiterjedő lektori véleményét, szakmai tanácsait. 208
