A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Polgári lakáskultúra a két világháború között. Buday Árpád egyetemi tanár hagyatéki leltára
Fári Irén Polgári lakáskultúra a két világháború között. Buday Árpád egyetemi tanár hagyatéki leltára három szemeszteren át működött a kolozsvári egyetem utóda, a vidékre költözést nem mindenki támogatta a tanári testületéből, többen a Szegeden fölajánlott lakások minőségével nem voltak megelégedve, és Budapestről jártak le tanítani (Szabó 1994, 581], A középpolgári szintet a két háború között is a legalább 3 szobás lakás jelentette a korabeli szociológus, Weis István szerint (Weis 1930,117-120). Az ideális lakás alapegységeit a szülői hálószoba, a szalon - mely kettős funkciójú helyiség, nemcsak vendégfogadásra szolgál, hanem úri (férfi) szoba és dolgozószoba is egyben, - ill. az ebédlő jelentette, hiába hirdette az új lakásépítési elveket, a belső terek funkcionális átrendezésének szükségességét néhány, a célszerűség elvét valló építész.6 (Kiss 2010) Az első, magyar nyelvű átfogó lakberendezési munka 1876-ban jelent meg, a német biedermeier lakásmintát vette alapul, majd mindinkább a jog- és államtudományi karon Lukács Adolf háromszobás lakást kért, föltétlenül az első emeleten, lehetőleg kerttel és fürdőszobával, Kolosváry Bálintnak négy, esetleg ötszobás, Boer Eleknek az egyetem közelében első emeleti négyszobás, fürdőszobás, Menyhárt Gáspárnakbelvárosi ötszobás, RézMihálynakszintén ötszobás lakás felelt volna meg, Tóth Károly egyenlőre megelégedett volna csendes helyen háromszobással, Moor Gyula a két szoba fürdőszobással. Az orvos- tudományi karon Lechner Károly és Issekutz Béla négyszobás, Davida Leo, Imre József és Veress Elemér három, Rigler Gusztáv és Löte József hat szobára tartott igényt, Kubinyi Pál hatszobás, rendelőhelyiséges lakásra jelentett be igényt. A bölcsészeti, nyelvtudományi és történettudományi karon Schneller István, Dezsi Lajos, Schmidt Henrik és Horányszky Gyula három, Szádeczky K. Lajos és Csengery János négy szobára tartott igényt. A matematika és természettudományi kar tanárai közül érdekes Gyöffy István igénylése, aki fürdőszobás, lehetőleg egyedülálló, nem föltétlenül villaszerű tisztes polgári lakást kért gazdasági melléképületekkel, kerttel, kissé távolabb a központtól. Ortvay Rudolf négyszobás lakást kért olyan helyen, ahol a baromfitartás is engedélyezve volt. Minden karon voltak olyan tanárok, akik nem jelentett be lakásigényt, és több tanszék betöltetlen volt abban az időben. A tanársegédek, gyakornokok és tisztviselők lakásigényei két- három szoba között mozogtak. Az újsághírre Janzsó Gábor hívta föl a figyelmem. 6 A modern szemlélet terjesztésében jelentős szerepet játszottak többek közt Kozma Lajos, Szablya-Frischauf Ferenc, MináryPáfAlmár (Frankel) György, Kaesz Gyula, Flach János, Juhász László. Kaesz Gyula vezette be a „lakószoba” fogalmát a régi háló, ebédlő, és más speciális rendeltetésű szoba helyettesítésére [Kiss 2010, 83]. előtérbe került a lakás reprezentációs feladata (Buzinkay 2002,17-25). A két háború között is több háztartási tanácsadó foglalkozott az ideális lakás elrendezésével (A magyar úriasszony ...1934; Déznai 1932). Ezek az útmutatók elsősorban a budapesti középosztály életstílusát és ízlésvilágát közvetítették, azt teki ntették mércének. Buday Árpád az egyszerű vasúti pályaőr fia,7 magas szintű képzettsége révén részese lett az értelmiségi középosztálynak, életvitelének is ezt az elért státuszt kellett tükröznie, amelyben a lakásnak kiemelt szerepe volt. Kolozsváron az első fia születésekor, 1907-ben (1. fénykép) még egy háromablakos, hagyományos családi házban lakott, majd családjával együtt átköltözött a nagy múzeumépületbe, a Bástya utca 2. szám alá, ahol a munkahelye is volt. A hagyatéki leltár nem jelzi, hogy a lakberendezés tárgyai közül mi volt a feleség hozománya, így minden bizonnyal a bútorokat fokozatosan, a praktikumot is szem előtt tartva szerezték be a családfő fizetéséből, a feleség (államvasúti főellenőr leánya) neveltetéséből adódóan, otthonról hozott minták alapján. A családnak nem kis erőfeszítésébe került, hogy az évtizedek alatt kialakított életmódot megőrizze, ill. megtartsa életük új színterén, Szegeden.8 Az 3. számú fénykép 1927-ben készült a Buday családról, a Mérey utcai lakásban. A bútorokkal, szőnyegekkel és képekkel zsúfolt lakás egyik szobájának részletét látjuk a család összes tagjával. A helyiség a berendezés alapján a szalon és egyben a dolgozószoba volt. A színes falat sötétebb, hengerelt minta díszíti. A nagy, hármas 7 „Buday György édesapját, Buday régészprofesszort még az enyedi kollégiumból ismertem, egy ludasi pályaőrnek, bakternakvolta fia” - idézi Murádin Jenő dr. Csőgör Lajos [a Bolyai Tudományegyetem későbbi rektora) visszaemlékezését (Murádin 2005, 71). 8 A közízlést általánosan is áthatottaa konzervativizmus. A múlt felé fordulás a vesztes háború és a trianoni békerendszer következtében fölerősödött. Alapja az a történelemszemlélet volt, amely az idealizált múltbeli helyzet helyreállítására törekedett. Az élet minden területén megnyilvánult, az irodalomtól a képzőművészetig, az iskolai oktatástól az olyan mindennapos használati tárgyak megformálásáig, mint például a játék. Az irredenta eszmét népszerűsítette a Magyar sors kártya, a Szerezzük vissza Nagy Magyarországot társasjáték, az Erdély visszatért képes lottójáték is (Zeidler 2002, 76-77). 198
