A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
RÉGÉSZET - Lajkó Orsolya: Feneette műemlék, a kis zsuzsu. Beszámoló a szegedi Dóm téren végzett régészeti munkáról
Lajkó Orsolya Feneette műemlék, a kis zsuzsu -Beszámoló a szegedi Dóm téren végzett régészeti munkáról A koporsós temetkezések a 10. század második felétől megfigyelhetők, de a templom körüli temetkezésekben válnak általánossá (méri 1986, 36; TETTEMANTi 1975,94). A vasszegeket rendszerint a deszkákból ácsolt, facsapokkal rögzített fedél és aljrész összeillesztésére használták. Az óföl- deáki temetőben a láda alakú koporsók közel 40%-ához semmilyen szeg sem tartozott. Ezek ácsolt faszegekkel és csapokkal összerótt, esetleg kötözött szerkezetek lehettek (béres 2005,299). Szombathely - Kisfaludy utcában síronként egykét szög tartotta össze a koporsó alját és tetejét (pap 2010,103), míg a felsőzsolcai koporsóknál a tetőt három, a fejnél, a medencénél és a lábnál bevert szöggel illesztették az oldalakhoz (simonyi 2005,308). A feltárt temetőrészből előkerült leletek a késő középkori templom körüli temetők általánosan elterjedt leletei. Figyelembe véve a templom építési idejét, a feltárt sírok helyzetét, a szuperpozíciókat, valamit a leletek kronológiai párhuzamait a sírleletek a 13. század vége-15. század eleje közötti időszakból származók. Összegzés Múzeumunk, 2014 júniusa és decembere között végzett régészeti megfigyeléssel egybekötött feltárást Szeged belvárosában, a Dóm téren. A régészeti beavatkozás a Dóm tér - Fogadalmi templom és Dömötör-torony átalakítása, felújítása projekt kivitelezési munkáihoz kapcsolódott. A tér, ahol kutattunk régóta ismert régészeti lelőhely. Itt állt egykor a város egyik legrégebbi egyházi épülete, a Szt. Demeter plébániatemplom, melynek ma is látható középkori maradványa, az eredeti helyén és formájában helyreállított Dömötör-torony. A templom több szakaszban épült. Építéstörténetét Cs. Sebestyén Károly kutatásai nyomán ismerjük, aki hét fő építési periódust különített el. A templomot 1925-ben, a dóm építésekor bontották el. A 2014. évi régészeti munkák eredményeként felszínre került a 14. század végén épült gótikus templom szentélyének alapteste és két támpillére, a 15. századi templom alapmaradványaira ráépült barokk kori templom déli és északi falszakaszának részlete, a templom nyugati homlokzatának folytatásaként, az 1501-ben épített Boldogasszonykápolna, valamint a kivitelezés északi határán egy, ismeretlen középkori falrészlet. Építési koráról és funkciójáról sem írott források, sem régészeti adatok nem tájékoztatnak. A kivitelezés technikája, a felhasznált építőanyag, valamint a félköríves alaprajzi forma alapján valószínűsíthető, hogy egy templom vagy kápolna (?) szentélyének alapmaradványát találtuk meg. Nemcsak pontos kora és funkciója, de a Szt. Demeter templomhoz való viszonya is kérdés. Sajnos az előkerült falrészlet történetét pontosítható régészeti feltárásra, az adatok megszerzésére a kivitelezés feszített munkatempója miatt nem állt rendelkezésünkre elegendő idő. A falmaradványt műszaki-statikai okokra hivatkozva elbontották. A14. század végi templom körül anatómia rendben középkori sírok feküdtek. A feltárt temetőrész egymásra temetkezései a temető huzamosabb idejű használatára utaltak. A sírokból előkerült leletek a 13. század végi-15. század eleji középkori temetők általános leletei, egykori viseleti tartozékok, ékszerek és koporsók maradványai. Önmagukban nem adnak lehetőséget az egyes tárgytípusok kronológiai kérdéseinek tisztázására vagy a temetőrész időrendjének pontosítására, de megerősíteni látszanak azt, a szuperpozíciók, a sírok és a templom fal egymáshoz való viszonya alapján tett felvetést, hogy a sírtájolás szerint elkülönített csoportok temetkezései időrendileg is különbözőek. Bár a Dóm téren folytatott régészeti kutatás a szakmai erőfeszítésnek köszönhetően új eredményeket hozott, a kivitelezés során elpusztult épített örökségi elemek okán már nemcsak az a kérdés, hogyan lehet tudományt művelni határidőre, szabott áron, hanem az is, mit és mennyit ér a régészet, ha nem áll mögötte örökségvédelem.37 37 A régészeti feltáráson Bóka Gergő, Haraszti László, Kovács- Löffler Zsuzsanna, Miklós Eszter, Nagy Norbert, Szabó Dénes, Szilágyi Katalin és Takács Gábor, a geodéziai, térinformatikai feldolgozásban Czukor Péter, Németh Dániel és Zoltán Sándor Péter voltak segítségemre. A pártarekonstrukciót Koncz Margit, a tárgyfotókat Linczer-Katkó Izabella készítette. Valamennyijük munkáját ezúton is köszönöm. 181
