A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2015., Új folyam 2. (Szeged, 2015)
RÉGÉSZET - Lajkó Orsolya: Feneette műemlék, a kis zsuzsu. Beszámoló a szegedi Dóm téren végzett régészeti munkáról
Lajkó Orsolya Feneette műemlék, a kis zsuzsu -Beszámoló a szegedi Dóm téren végzett régészeti munkáról akkori igazgatója beadványt intézett a városhoz, melyben kérte, engedélyezzék a bontási munkák múzeumi felügyeletét, mivel régi műtárgyak előkerülése várható (Délmagyarország 1924. december 24, 3). Az engedélyt megkapva CS. Sebestyén Károlyt, a városi múzeum munkatársát rendelte ki a helyszínre (2. kép). A kétszáz éves tetőszerkezet leemelését követően, a gyorsabb haladás kedvéért, a templom hatalmas boltíveit robbantásos technikával döntötték le, a toronynál - tekintettel a környező lakott épületek közelségére - ezt a technikát nem alkalmazhatták, így kézi erővel dolgoztak. Ennek a szerencsés véletlennek köszönhető Szeged város legrégebbi műemlékének, a középkori Dömötör- toronynak a megmenekülése. Előbb a négyszög alakú torony középső szakaszáról derült ki, hogy a külső képében barokk torony egy nyolcszög alaprajzú, középkori tornyot rejt magában (3. kép). Bár a templom középkori előzményei nem voltak ismeretlenek (dudás 1889, 283-292), 3 3.A középkori torony, 1925. (MFM Tört.dók. ltsz: T.13009) 4.A helyreállított Dömötör-torony (MFM Tört.dok. ltsz: T.19428) a legfelső gótikus szintet mégis elbontották, mire a műértők észbe kaptak. A váratlanul előkerült torony ügye megosztotta a közvéleményt. A szegedi polgárok jelentős része le akarta bontatni a tornyot, attól tartva, hogy az megzavarja majd az épülő dóm és a környező épületegyüttes harmóniáját. A polémia jól nyomon követhető a szegedi sajtóban (délmagyarország 1926. május 28,3; uo 1926. július 18,4; uo 1928. február 18,4). Cs. Sebestyén Károly mellett, Móra Ferenc is elszántan küzdött a feneette műemlék (móra 1936,87) megóvása ügyében (DÉLMAGYARORSZÁG 1928. november 13, 3; szegedi napló 1929.december 25; műgyűjtő 1930, 290-294; szegedi Szemle 4. (1931) 22-24). Ironikus hangvételű írásaiban gúnyolta és egyenesen keresztény barbárságnak nevezte a torony elbontásának tervét (délmagyarország 1930. augusztus 17, 2-3). Végül, kitartó erőfeszítésük eredményeként a tornyot, a kiszsuzsut (délmagyarország 1925. március 29,3) elsődleges fontosságú műemlékké nyilvánították és Rerrich Béla tervei alapján, 1930-ban restaurálták (4. kép). 171
