A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
RÉGÉSZET - Szeverényi Vajk - Priskin Anna - Czukor Péter: Csanádpalota-Juhász T. tanya késő bronzkori erődített település feltárása - előzetes jelentés a 2011-2013. évi ásatások eredményeiről
Szeverényi - Priskin - Czukor Csanádpalota - Juhász T. tanya késő bronzkori erődített település feltárása amelyből egy tál került elő. Az omladék előtti részen, a gödör legmélyebb pontján állatkoponya és állatcsontok csoportosultak egy helyen (10. kép). A gödör összesen 164 darab kerámiatöredéket tartalmazott. A 474. számú, kerek, kb. 3 méter átmérőjű és 1,5 méter mély gödörben nagy mennyiségű, rétegenként jól elkülöníthető leletanyagot találtunk (11. kép). Több mint 400 darab kerámiatöredék látott belőle napvilágot, amelyek 34 különböző edényhez, többségükben finom kerámiához, kis részük durva házi kerámiához tartozhatott. A gödörből nagy mennyiségű szarvasmarha-, juh- és kecskecsont került elő, egy fiatal juh teljes váza, bár nem anatómiai rendben, egy másik rétegből pedig sertés, kutya és nyúl maradványai. A minimális egyedszám alapján elkészített kalkuláció szerint a csontokhoz összesen kb. 600 kg hús tartozhatott (Tóth 2013). A botanikai maradványok vonatkozásában is különlegesnek mondható a gödör, ugyanis a betöltésből vett földminta 745 darab szenült gabonát (kenyér- és törpebúza) tartalmazott (Szeverényi et al. in press). E gödrök értelmezésére később még visszatérünk. Erődítésrendszer az ásatáson kívül A feltárás során észlelt, valamint az azóta terep- bejáráson és Google Earth felvételeken azonosított erődítésrendszer részeit a következőképpen összegezhetjük (3. kép). A település központját egy ovális, ma már alig látható sánccal és kettős árokkal körülvett terület jelenti, ahol a leletmentés során nem folyt feltárás. Ettől D-re található egy nagyjából félkör alakú, a belsővel párhuzamos árok. A 2011-2013. évi ásatások során két szakaszát is feltártuk (262. és 440. objektumok) (4. kép 3). Szélessége 4 méter, mélysége pedig 1-1,5 méter volt. Ennek az ároknak a K-i végénél került elő a fent már említett kapu (7-8. kép). Talán ennek a folytatása lehet egy gyengén látszódó árokszakasz a központi oválistól és a Krakk-értől É-ra, amely így egy teljes, bár szabálytalan oválist alkotna. A központi ovális és a vele koncentrikus félovális árok között felfedezhető a műholdas képeken egy harmadik árok nyoma is, amely azonban csak egy rövid szakaszon követhető, a félovális Ny-i felével párhuzamosan - itt sem folyt feltárás. A földvár legkülső vonalát a legszélesebb árok alkotja. Ez az árok mintegy 4 km hosszúságban (a Google Earth felvételeken világos vonalként) követhető, és szinte összeköti a mai Csanádpalotát és Nagylakot a központi oválistól Ny-ra. Délen túlhalad az országhatáron, majd éles szögben megtörve visszafordul. Az árok K-i vége valószínűleg csatlakozik a Krakk-ér egykori „medréhez", a természet adta védelmi lehetőségeket teljes mértékben kihasználva. Az ásatások során két helyen is sikerült hosszabb szakaszon feltárnunk ezt az árkot (23. és 101. objektumok) (4. kép 1-2). Szélessége elérte a 6 métert, míg a mélysége 1,5-2 m volt. Az erődítés legészakabbi eleme egy Ny-K-i irányban futó árokszakasz közvetlenül Csa- nádpalotától DK-re, amely a Krakk és Csanád- palotai-ereket köti össze. További vizsgálatok hiányában egyelőre ennek az árokszakasznak a késő bronzkori datálása bizonytalan, mivel nem érintkezik a többi, datált árokkal. Ennek ellenére lehetséges, hogy É-ról ez zárja le a települést. A belső, ovális központ területe 6 hektár, míg a félovális árokszakasz által körbevett terület nagysága kb. 85 hektár. A legkülső, hosszú árokszakasz által körülölelt terület mintegy 400 hektárnyi - ez alapján a Csanádpalota határában lévő késő bronzkori erődített település Magyarország eddig ismert legnagyobb kiterjedésű őskori földvára. Szalontai Csaba bejelentése nyomán az ovális, központi erődített rész már leválasztásra került az eddigi „Juhász T. tanya” elnevezésű lelőhelyről Csanádpalota- Földvár néven. Ehhez kapcsolódnak hozzá most az újonnan felfedezett erődítés-szakaszok, teljessé téve a lelőhely képét. A késő bronzkori leletek A leletek elsődleges feldolgozása és leltározása már megtörtént, és itt lehetőség nyílik azok rövid előzetes értékelésére és bemutatására. A késő bronzkori kerámialeletek túlnyomó többsége, mintegy 5240 tétel a gödrökből 44
