A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)

RÉGÉSZET - Szeverényi Vajk - Priskin Anna - Czukor Péter: Csanádpalota-Juhász T. tanya késő bronzkori erődített település feltárása - előzetes jelentés a 2011-2013. évi ásatások eredményeiről

Szeverényi - Priskin - Czukor Csanádpalota - Juhász T. tanya késő bronzkori erődített település feltárása amelyből egy tál került elő. Az omladék előtti részen, a gödör legmélyebb pontján állatkopo­nya és állatcsontok csoportosultak egy helyen (10. kép). A gödör összesen 164 darab kerámia­töredéket tartalmazott. A 474. számú, kerek, kb. 3 méter átmérőjű és 1,5 méter mély gödörben nagy mennyiségű, rétegenként jól elkülöníthető leletanyagot találtunk (11. kép). Több mint 400 darab kerá­miatöredék látott belőle napvilágot, amelyek 34 különböző edényhez, többségükben finom kerámiához, kis részük durva házi kerámiá­hoz tartozhatott. A gödörből nagy mennyiségű szarvasmarha-, juh- és kecskecsont került elő, egy fiatal juh teljes váza, bár nem anatómiai rendben, egy másik rétegből pedig sertés, kutya és nyúl maradványai. A minimális egyedszám alapján elkészített kalkuláció szerint a cson­tokhoz összesen kb. 600 kg hús tartozhatott (Tóth 2013). A botanikai maradványok vonat­kozásában is különlegesnek mondható a gödör, ugyanis a betöltésből vett földminta 745 darab szenült gabonát (kenyér- és törpebúza) tartal­mazott (Szeverényi et al. in press). E gödrök értelmezésére később még visszatérünk. Erődítésrendszer az ásatáson kívül A feltárás során észlelt, valamint az azóta terep- bejáráson és Google Earth felvételeken azonosí­tott erődítésrendszer részeit a következőképpen összegezhetjük (3. kép). A település központját egy ovális, ma már alig látható sánccal és kettős árokkal körülvett terület jelenti, ahol a leletmen­tés során nem folyt feltárás. Ettől D-re található egy nagyjából félkör alakú, a belsővel párhuza­mos árok. A 2011-2013. évi ásatások során két szakaszát is feltártuk (262. és 440. objektumok) (4. kép 3). Szélessége 4 méter, mélysége pedig 1-1,5 méter volt. Ennek az ároknak a K-i végé­nél került elő a fent már említett kapu (7-8. kép). Talán ennek a folytatása lehet egy gyen­gén látszódó árokszakasz a központi oválistól és a Krakk-értől É-ra, amely így egy teljes, bár szabálytalan oválist alkotna. A központi ovális és a vele koncentrikus félovális árok között fel­fedezhető a műholdas képeken egy harmadik árok nyoma is, amely azonban csak egy rövid szakaszon követhető, a félovális Ny-i felével pár­huzamosan - itt sem folyt feltárás. A földvár legkülső vonalát a legszélesebb árok alkotja. Ez az árok mintegy 4 km hosszú­ságban (a Google Earth felvételeken világos vonalként) követhető, és szinte összeköti a mai Csanádpalotát és Nagylakot a központi oválistól Ny-ra. Délen túlhalad az országhatáron, majd éles szögben megtörve visszafordul. Az árok K-i vége valószínűleg csatlakozik a Krakk-ér egykori „medréhez", a természet adta védelmi lehetőségeket teljes mértékben kihasználva. Az ásatások során két helyen is sikerült hosszabb szakaszon feltárnunk ezt az árkot (23. és 101. objektumok) (4. kép 1-2). Szélessége elérte a 6 métert, míg a mélysége 1,5-2 m volt. Az erődítés legészakabbi eleme egy Ny-K-i irányban futó árokszakasz közvetlenül Csa- nádpalotától DK-re, amely a Krakk és Csanád- palotai-ereket köti össze. További vizsgálatok hiányában egyelőre ennek az árokszakasznak a késő bronzkori datálása bizonytalan, mivel nem érintkezik a többi, datált árokkal. Ennek ellenére lehetséges, hogy É-ról ez zárja le a települést. A belső, ovális központ területe 6 hektár, míg a félovális árokszakasz által körbevett terü­let nagysága kb. 85 hektár. A legkülső, hosszú árokszakasz által körülölelt terület mintegy 400 hektárnyi - ez alapján a Csanádpalota hatá­rában lévő késő bronzkori erődített település Magyarország eddig ismert legnagyobb kiter­jedésű őskori földvára. Szalontai Csaba beje­lentése nyomán az ovális, központi erődített rész már leválasztásra került az eddigi „Juhász T. tanya” elnevezésű lelőhelyről Csanádpalota- Földvár néven. Ehhez kapcsolódnak hozzá most az újonnan felfedezett erődítés-szakaszok, tel­jessé téve a lelőhely képét. A késő bronzkori leletek A leletek elsődleges feldolgozása és leltározása már megtörtént, és itt lehetőség nyílik azok rövid előzetes értékelésére és bemutatására. A késő bronzkori kerámialeletek túlnyomó többsége, mintegy 5240 tétel a gödrökből 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom