A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)

MÚZEUMPEDAGÓGIA - Krassói Anikó — Medgyesi Konstantin: Mi van a fejekben? Múzeum, imázs és az Y generáció. A „Múzeumba-járás” című kurzus hallgatóinak múzeumképe

Kovács-Krassói Anikó - Medgyesi Konstantin Mi van a fejekben? Múzeum, imázs és az Y-generáció I. 2. kép: Filmrészletet játszó kerti WC és vendégkönyvként funkcionáló írógép az Örkény-kiállításon, Szeged, 2013. Dömötör Mihály felvétele reakciója, hogy de jó lenne megnyomkodni, itt viszont tényleg mindenkinek lehetősége van rá." (FD) „Jó ötlet volt a tükör is, ami azt igyekszik megmu­tatni a látogatóknak, hogy mi a groteszk. Mókás volt, amikor csoportosan álltunk a teremben, és azt vártuk, hogy kifog először lehajolni, és a lába között átnézve a farát mutatni a tükörnek (és a többieknek), hogy megtudja, mi is az a groteszk." (KL) „Nekem annyira tetszett ez a tárlat, hogy még egyszer elmentem megnézni kicsit később (hála a diákbérletnek), és jó volt látni, hogy amikor nem egy egyetemi csoport, hanem egy teljesen különböző korosztályokból összetevődő csoport jut el a tükrös részhez, akkor is van olyan valaki, aki bevállalja, hogy végrehajtja az utasításokat. Megéri, mert egyrészt jó móka, másrészt kicsit rávilágít Örkény látásmódjára. Itt jutunk el a kiállítás második részéhez, ami egy játszótérre emlékeztet. Mindenütt dobozok! A tárlat szimbóluma. Egyperces novellák darab­kái vannak elrejtve különböző helyeken és csak a befogadón múlik, hogy mennyit talál meg/olvas el belőlük. Itt válunk aktív résztvevővé, a kiállítás pedig itt válik interaktívvá. Az egypercesek telje­sen szokatlan módon és helyeken tűnnek fel és a látogató feladata, hogy felfedezze őket. Ez telje­sen könnyed és játékos." (BCs) „Imádtam a felépítését, bár bevallom őszintén, hogy először megijedtem, hogy azért keltem fel korán, hogy elolvassam a kartonfalakra nyomta­tott szövegeket, amely magában is érdekes volt, de először furcsának tűnt egy egész kiállításnak, de amikor megláttam a tükröt, és hogy ott tovább lehet menni, az nekem olyan volt, mint a ruhás- szekrény ajtaja, ami Narniába vezet. Én azokat a kiállításokat szeretem a legjobban, ami olyan, mint Örkény esetében is, hogy tudod ki ő, mert tanultad, de nem ismered. Rengeteg plusz infor­mációt mondtatok róla a tárlatvezetés alatt, ami emiatt is vált a félév kedvenc tárlatvezetésemmé, illetve a tükör mögötti rész is kimagaslóan nagy élmény volt számomra." (KR) „Az Örkény 100+1 emlékkiállítás a Fekete ház­ban, valami elképesztő volt. (És ezt nem csak azért írom, hogy ötös érdemjegyet kapjak.) Gyö­nyörűen ötvözi a komolyságot és a játékosságot, 556

Next

/
Oldalképek
Tartalom