A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
NÉPRAJZ - Vukov Anikó Veronika: Egy kéziratos könyv bemutatása - A folklorizáció példái a 19. század végéről
Vukov Anikó Veronika Egy kéziratos könyv bemutatása - a folklorizáció példái a 19. század végéről hazám magyar hazám Fogad fijúi könyemet Midőn ki bújdosom hogy szende nyájas képedet Szívemben hordozom s így bár melj távolég alatt Tolled nyerem nyugalmamat hazám magyar hazám. Hogy álmom édesebb legyen hazám határiról Maroknyi port viszek velem Síromban vándorúi s amíg koporsóm betakar Külföldön is leszek magyar kedves magyar hazám." Az eredeti szerző Kunoss Endre (1810-1844],7 * akinek 1840-ben megjelent Dalfüzérek című kötetében olvasható Kitárom reszkető karom... címmel az alábbi vers: 7 „Ügyvéd, költő, Kunoss János és Illés Erzsébet, földművelő szülők fia, szül. 1811. ápr. 9. Egyházas-Hetyén (Vasm.). Bölcseleti s jogi tanulmányai után joggyakorlatra Hrabovszky Sámuel vasmegyei tiszti alügyészhez ment. írói pályáját 1836-ban a Jelenkornál kezdte meg, 1837. októberig e lapnak segédszerkesztője s szorgalmas munkatársa volt; majd a Világ tárcaírója lett. Beteges volt és rossz anyagi viszonyok közt élt. Neve- lősködött Zichy Ödön gróf Edmund és Ágoston fiai mellett Szent-Mihályon (Veszprém megyében), majd a Batthyány gróf családjánál. Ezalatt sok verset írt a lapokba, melyek az Athenaeum korának jelesebb ifjúkori lírikusai közé emelték; legismertebbek: Képeddel alszom el ... és Kitárom reszkető karom ... kezdetűek; dalainak forrása Horváth Nina iránt érzet szerelme volt, kivel Szent-Mihályon tartózkodása alatt ismerkedett meg és különösen Pozsonyban időzése alatt, hol 1843. május 14-től mint a távollevő Battyány Zsigmond és Zichy György grófok képviselője volt jelen, sűrűn levelezett. 1842-ben Zichy Domokos gróf veszprémi püspök ráczalmási birtokának 14ed részét ajándékozta neki. Vas- és Fehér megye táblabírája és 1836-ban „királyi, táblai hites jegyző" volt.. Pozsonyban tartózkodása alatt a Hírnök segédszerkesztője s országgyűlési tudósítójaként szerepelt. 1844. máj. 22. roncsolt egészsége helyreállítása végett Zichy Ödön gróf meghívására Fehér megyébe, Kálóz helységbe utazott, ahol jún. 22.-én meghalt.. Barátja Ney Ferenc emlékezett meg róla az Életképekben (1844. II. 328.1. Emléksorok Kunoss sírjára). Közadakozásból kálozi sírján 1846-ban piramis alakú emléket állítottak fel, melyet Zichy Jenő gróf 1877-ben vasráccsal keríttetett körül.”(SziNNYEi 1980-81, 494) Kitárom reszkető karom Ölelni földedet, Melyre záporként hullatom Fiúi könnyemet. Szülöttidben csalatkozám, Te hű s igaz, valál, hazám! Fogadjad esküvésemet Midőn kibújdosom, Hogy szende, nyájas képedet Szivemben hordozom S amíg koporsom eltakar, Leszek külhonban is magyar. S hogy álmom édesebb legyen, Hazám határirul — Maroknyi port viszek velem Síromba zálogul, így bármi távol ég alatt Tőled nyerem nyugalmamat! Kunoss költeményének népszerűsítésében a megzenésítésnek kell tulajdonítanunk a döntő szerepet, amely Nyizsnyay Gusztáv (1829- 1882] munkásságához fűződik. Nyizsnyay (eredetileg Nyizsnyánszky] vándorlantosként és zeneszerzőként tett szert hírnévre; házi- és segédtanítóként dolgozott, majd a szabadság- harc kitörésekor belépett a seregbe, és főhidá- szi tisztségben harcolt. A világosi fegyverletétel után bujdosni kényszerült, ekkor vette föl a Nyizsnyay nevet. Az 1851-es amnesztia után Sárosy Gyula egyik versének megzenésítésével vált népszerűvé, Sárosy hozta föl a zenészt Budapestre, és adott neki zeneleckéket. Valószínűleg ekkor ismerhette meg Kunoss költeményét, melyet később zenekísérettel adott elő. Nyizsnyay később saját hazafias dalokat is szerzett. Bejárta az egész országot, 1852 és 1862 között száznál is több gitárhangversenyt adott saját építésű hangszerével, melyet hangomnak nevezett. Körútja során többször lépett föl Reményi Edével, a világhírű hegedűművészszel. Az 1850-es években költözött Hódmezővásárhelyre, ahol 1865-ben 19 tagú dalárdát alapított. 1882-ben Csárdások-Dalok címmel jelentette meg füzetét; a tervezett összkiadás 514
