A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)

NÉPRAJZ - Mód László: A szegedi bor megmérettetései. Borversenyek, szőlészeti-borászati bemutatók egy alföldi városban (1875-1938)

Mód László A szegedi bor megmérettetései Akadtak olyan alkalmak is, amikor külön bizottság foglalkozott a fehér, illetve a vörösbo­rok értékelésével. 1901-ben a Szegedi Gazda­sági Egyesület kiállításán a fehérbora kát Várady Ignác elnökletével Csonka Ferenc, Felmayer Lajos, Kass János, Kátay Ferenc, László Gyula, Ottovay Károly minősítette, a jegyzői tisztséget pedig Bernátsky János töltötte be. A vörösbo­roknál Vass Károly elnökölt, a bizottság tagsá­gát Bartucz István, Heinrich József, Juránovics Ferenc, Kiss Gyula, Obláth Lipót és Rigó Endre alkotta. A jegyzői feladatokat Gerle Imre látta el.76 1932-ben a Tanyakiállításon a borokat Papp Emil intéző (Sándorfalva), Patzauer Sán­dor borász [Szeged), Szanyi István vegyész (Szeged), Szepessy József szőlészeti-borászati felügyelő (Szeged), valamint Vékes Bertalan szegedi földbirtokos bírálta.77 Az egyesületek által összeállított szabályza­tok pontosan meghatározták a kóstolás lefolyá­sát, gyakran a bírálati szempontok megfogal­mazására is kísérletet tettek. Több alkalommal felhívták a szervezők a figyelmet arra, hogyha a termelők nem rendelkeznek elegendő meny- nyiségű borral (óbor-50 liter, újbor-1 hekto­liter), akkor díjazásban nem részesülhetnek. Mindenféle részrehajlást kizárandó, a borokat kategóriánként vagy teljes egészében egyforma palackokban bírálták, amelyeket számokkal lát­tak el. A kóstolást és az értékelést követően a termelők neveit illetve a számokat tartalmazó katalógus segítségével lehetett beazonosítani a résztvevőket. A szabályzatok gyakran a bírálat időpontját is tartalmazták. 1890-ben a Szegedi Gazdasági Egyesület kiállításán a bizottság május 18-án a Zsótér ház első emeletén délelőtt 11 órakor a vörös, délután négy órakor pedig a fehér boro­kat minősítette,78 1895. november 18-án dél­előtt 10 órakor pedig a Stefánia kioszkban érté­kelték a nedűket.79 76 Szegedi Híradó 1901. június 9., 5. 77 Bognár Mátyás (szerk.j Tanyakiállítás katalógusa. Szeged, 1932, 5. 78 Szegedi Híradó 1890. május 5., 4. 79 Szegedi Híradó 1895. november 20., 3. A Szegedi Gazdasági Egyesület 1888-ban összeállított szabályzatában az szerepelt, hogy a bírálat megtartására az elnökön kívül négy bizottsági tag jelenléte szükséges. A határoza­tok meghozatala szótöbbségen alapult. Az elnök csak akkor szavazott, amennyiben a szavazatok vonatkozásában egyenlőség alakult ki. Mivel a kiállításokon bizonyos időszakokban csak helyi borok szerepelhettek, ezért a máshonnan származó nedűket kizárták a versenyből. A sza­bályzat kiemelte azt is, hogy díjazásban csak az „abszolút joságu” borok részesülhettek.80 A tudósítások alkalmanként a bíráló bizott­ság értékeléséről is beszámoltak, amelyek lehe­tővé teszik a borok minőségére vonatkozóan bizonyos tanulságok levonását. A Szegedi Hír­adó 1888-ban a következőképpen összegezte a tapasztaltakat: „A bíráló bizottság általános­ságban azon véleménynek adott kifejezést, hogy az összes kiállított borok úgy tisztaság és zamatra, mint erőre meglepő haladást tün­tetnek föl az előző években kiállított borokhoz képest; különösen kiemelte a bíráló bizottság a vörös borokat, a melyek jórészben dus tannin és cukortartalommal bírnak, s e mellett tiszta és zamatos izüek."81 Az eredményeket a bírálatot követően nyom­ban kihirdették, a díjak azonban sok esetben csak később jutottak el a termelőkhöz. A bíráló bizottság időnként bizonyos kategóriákban nem osztott ki díjakat, mivel a borok nem érték el a megfelelő minőségi színvonalat illetve alacsony volt a részvételi arány. Az 1880-as évek közepén főként az óborok esetén okozott utóbbi problémát, amit a szervezők a Szegedi Gazdasági Egyesület közgyűlésén is megvitat­tak. A választmány arra az álláspontra jutott, hogy az érdektelenség elsősorban a borterme­lők sajátos hozzáállásával állt kapcsolatban. A szüretet követően igyekeztek értékesíteni a termést, mert nem bíztak a borok tartósságá­ban. Több alkalommal előfordult az is, hogy különböző okok miatt bizonyos tételeket a bírá­lók kizártak a versenyből. 80 Szegedi Híradó 1888. március 21., 4. 81 Szegedi Híradó 1888. március 27., 4. 498

Next

/
Oldalképek
Tartalom