A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
NÉPRAJZ - Mód László: A szegedi bor megmérettetései. Borversenyek, szőlészeti-borászati bemutatók egy alföldi városban (1875-1938)
Mód László A szegedi bor megmérettetései amelyek minden bizonnyal a modern gazdálkodási ismeretek közvetítését szolgálták. Az egyesületek a borkiállításokat különböző időpontokban rendezték meg. Az Alsóvárosi Társalgó Egylet az 1880-as években február végén, illetve március elején, a Szeged-felsőta- nyai vagy Szatymazi Gazdakör január második felében, február végén, egy alkalommal pedig március végén szervezte meg a mezőgazda- sági bemutatóját. A január-februári időszakra az előző év őszén leszüretelt termés kiforrt, az új borok pedig értékelhetővé, bírálhatóvá váltak. A Szegedi Gazdasági Egyesület példája azt mutatja, hogy a rendezvények időpontja módosulásokon mehetett keresztül az évek során. Az 1880-as években tavasszal, március végén, április elején, az 1890-es évek végén, illetve az 1900-as évek elején szeptember végén, október elején, illetve november közepén került sor a borkiállítás megszervezésére, mivel az őszi hónapokban lehetőség nyílt a különböző szőlő- és gyümölcsfajták megjelenítése is. A források elemzése során néhány alkalommal az előzőekben ismertetettektől eltérő időpontokkal is találkozhatunk, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a borkiállítások esetenként aratási ünnepségekkel kapcsolódhattak össze. 1938. július 10-én Alsóközponton az aratóünnepély keretei között rendezték meg a borkóstolót és a borkiállítást, amelyen 33 termelő mintegy 80 hektoliter borral vett részt. Az egykorú sajtótudósítás szerint az ünnepséget követően az egyesület székházának tanácstermében vitéz Lengyel Béla borászati felügyelő tartott előadást a szőlőkezeléssel kapcsolatos kérdésekről, valamint ismertette az új hegyközségi törvény rendelkezéseit. A bíráló bizottság (Wagner Gyula, Babarczi »Balázs« István, Szűcs Imre, Oláh András, Wolford József) három kategóriában értékelte a borokat, amelyeket a kóstolást követően rangsoroltak.41 A „Szegedi Hét” rendezvénysorozat keretében az 1930- as években a helyi borok bemutatója mellé szőlő- illetve gyümölcskiállítás is társult, ami alapvetően meghatározta az időpontot, mivel 41 Tanyavilág 1938. július 17., 3. a friss termés (szőlő- és gyümölcsfajták) megjelenítése csak nyáron illetve ősszel válhatott lehetségessé. 1933. augusztus 26-a és szeptember 3-a között, a kiállítás idején folyamatos kóstolási lehetőséget biztosítottak a szervezők az érdeklődők számára.42 A kiállítások ünnepélyes keretek között, megnyitókkal vették kezdetüket, amelyekről alkalmanként a sajtó is tudósított. 1901-ben a Szegedi Gazdasági Egyesület rendezvényéről a Szegedi Híradó következőképpen számolt be: „Az ünnepélyes megnyitás azzal kezdődött, hogy Bernátsky János, a gazdasági egyesület titkára, fölkérte Lichtenberg Mórt a gazdasági egyesület elnökét, hogy nyissa meg a kiállítást. Lichtenberg aztán magvas beszédében fejtegette a kiállítás célját. Nemcsak az a célunk, hogy termeléseinket egymásnak mutogassuk tanulság okáért, de célunk a szegedi föld dus gyümölcstermésének piacot teremteni.”43 A kiállítások gyakran táncos mulatságokkal zárultak, amelyekre belépő díjat kellett fizetniük a résztvevőknek.44 Úgy tűnik, hogy az első világháború idején illetve azt követően néhány évig a borkiállítások szüneteltek. Szatymazon 1921 decemberében, a gazdakör rendes választmányi ülésén merült fel az, hogy a megmérettetéseket ismét meg kellene rendezni. 1922-től tehát Szatymazon újra megszervezték a szőlőbirtokosok számára a kiállításokat, amelyek lehetőséget biztosítottak a borok értékelésére.45 A kiállítás megszervezésében a Délmagyarország beszámolója szerint Zsák József és Latzkovits László tanítók, valamint ifj. Báló István vendéglős játszott szerepet, akik a gazdakör helyiségében rendezték meg a megmérettetést, amelyen 40 tétel fehér újborral, 28 tétel új sillerrel, valamint 5 tétel vörös óborral neveztek a szőlő- birtokosok.46 42 Tanyai Újság 1933. augusztus 27., 8. 43 Szegedi Híradó 1901. szeptember 24., 4. 44 Szegedi Híradó 1903. január 11., 8. 45 MNL CsML X. 245. Szeged-Szatymazi Gazdakör iratai. 46 Délmagyarország 1922. február 7., 3. 492
