A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)

NÉPRAJZ - Fodor Ferenc: A delibláti homokpuszta haszonvételei

Fodor Ferenc A delibláti homokpuszta haszonvételei rátalálni a helyre. Néhány sírjel, szobortöredék árulkodik a hajdani állapotokról. A 2002-es népszámlálás szerint 372 fő lakott a településen. A falunak legtöbb lakója az 1931-es népszámláláskor volt: 1183 sze­mély. 1944-es adatok alapján a településen 640 német nemzetiségű lakos élt, kiknek túlnyomó része a második világháború után elhagyta a falut. (Beretka 2005,1) 2 3. kép: Elhagyott sírjel. A szerző felvétele 4. kép: Szobortöredékek. A szerző felvétele A német nemzetiségű családok elüldözése után a betelepült szerbek keze alatt néhány éven belül tönkrementek a szőlőültetvények. Megszűnt a kisbirtokos lakosság megélhetését biztosító munkalehetőség. Csak az erdő maradt, melyben kereset kiegészítésül - fölelevenítve a gyűjtögetés hagyományait - ismét nekifogott a lakosság az értékesíthető növények gyűjtésé­hez és a fakitermeléshez. A szappangyökér ásása az 1970-es években fejeződött be. „Az ásót levágtuk ilyen keskenyre, tíz-tizenkét centiméterre, az oldalát levágtuk, hosszú nyelet és azzal ástuk ki. Le kellett ásni két méterre is, az lement még talán 3-4 méterre is. Ameddig eléri az ásónyél, addig ásod. Vannak mind az ember karja, meg még vastagabbak is, ami nagy bokor. Régebben, mikor házaknál főztek szappant, ma már nem divat, akkor volt aki megpucolta, a haját lehámozta, és beleda­rabolta, az fehérítette a szappant. Másra nem használták házaknál. Amikor az ember összesze­dett egy napon 50-60 kilót, azt kévébe kötöttük, az ásó nyelét beleszúrtuk, vittük a vállunkon, hogy átadjuk az erdészházban. Este volt, mire hazaértünk. Most már nem veszik. Azóta elter­jedt, nagyon sok van. A szappangyökér virágját veszik még a virágosok.”2 A síkárgyökér gyűjtése nem biztosított ugyan nagy jövedelmet, ennek ellenére sokan gyűjtötték. Ásása sok munkával járt. „Abból keféket csináltak. Én is szedtem. Még a 80-as években is szedtek síkárgyökeret. Télen szedtük. Síkár az bent van az erdőben. Eladtuk. Keveset lehetett azzal keresni, de ha más nem volt, az is jó volt. Egy-két kilót ha az ember kiszedett naponta az egy-két kenyérre elég volt. Sok dolog volt vele. Nagy budák kellett. Ez olyan csákány, amelyik­nek az egyik vége hegyes, a másik vége élben végződik. Ki kellett kapálni. A budák ágai olyan 25 centiméteresek voltak. Ki kellett budákolni a gyökeret. Jól alá kellett menni, mert volt vagy fél méter mélyen vagy még mélyebben is. Legalább egyik oldalát ki kellett budákolni. Alul elvágtuk a budákkal azután kihúztuk. A kaszát vittük és a fejit, a füvet levágtuk. Rendes kaszával levágtuk 2 Szilágyi László (1949) 448

Next

/
Oldalképek
Tartalom