A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sallay Gergely Pál — Ujszászi Róbert: Első világháborús osztrák-magyar katonai alakulat- és emlékjelvények, propaganda- és jótékonysági jelvények a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében
Sallay Gergely Pál - Ujszászi Róbert Első világháborús jelvények a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében egyaránt jellemző volt az ezredtulajdonosra tett képi vagy írásos utalás. A tüzérjelvényeken a lövegábrázolás dominál, hiszen a fegyvernem alapvető harceszközei az ágyúk, tarackok, ostromlövegek voltak. Ezeket hol magukban, hol kezelőszemélyzetükkel együtt ábrázolták a jelvénytervezők. Több esetben a lövegeket vontató lófogatok is feltűnnek az alkotásokon. A lövegek megjelenítése többnyire valósághű, de előfordulnak sematikus ábrák is. Sok jelvényen megjelenik a keresztbe fektetett ágyúcső és töltővessző [esetenként két ágyúcső) stilizált kompozíciója, köztük jellemzően három ágyúgolyó látható. A lőszer, mint a tüzérségi fegyverrendszerek meghatározó eleme, olykor önálló jelképként tűnik fel a sapkajelvényeken, máskor díszítő motívumként. A tüzér jelvények nélkülözhetetlen szereplője Szent Borbála, a fegyvernem védőszentje. A jelvények ábrázolásai olykor a békehelyőrségre, ezredtulajdonosra is utalnak, ahogy a csapattestek világháborús harci útjára is hivatkozik számos felirat és tájkép. A magyar vonatkozású tüzérjelvények főbb ismérvei a magyar államcímer, a Szent Korona és a nemzeti színek ábrázolása. Jellemző rájuk a zománcozott nemzetiszínű masni, amelyre több esetben az alakulat neve van felírva. A műszaki csapatok jelvényei szemléltetik többek között a folyó-átkelésekhez használt felszerelés szállítását, a hadihídépítés folyamatát, de ásó és csákányozó árkászokat és utászokat is több kitűző ábrázol. A harctéri kommunikáció fontos, sőt nélkülözhetetlen feladatát ellátó híradócsapat különböző tevékenységi körei: a távíró, távbeszélő és optikai távjelző tevékenység, sőt, a vezetéképítés és -helyreállítás, valamint azok eszközei ugyancsak adtak témát a jelvénygyártóknak. Az anyag- és személy- szállító, illetve utánszállító vonatcsapatok és a vasúti csapat jelvényein az országos járműtől a személy- és tehergépkocsin át a gőzmozdony vontatta szerelvényekig többféle közlekedési eszköz felbukkan. A légjáró csapatjelvények meghatározó szimbóluma a kiterjesztett szárnyú sas volt, karmai között gyakran légcsavarral, jellemzően babér- vagy tölgykoszorúval övezve. A jelvények túlnyomó részén megjelenik az osztrákmagyar kiscímer, némelyiken I. (IV.) Károly császár és király névjele és az osztrák császári korona. A haditengerészeti jelvények értelemszerűen hajókat ábrázolnak. A hadikórházak, helyőrségi kórházak, tábori kórházak és mozgó tartalékkórházak, illetve az egyes alakulatok egészségügyi intézetei által megrendelt jelvények gyakori jelképe az egyenlőszárú vörös kereszt, két fő motívuma a sebesültek szállítása és ápolása. Jellegzetes jelvénykép a hordágyon vagy kórházi ágyon fekvő sebesült fölé hajoló ápolónő. A háború hadieseményeinek, a csatáknak és hadjáratoknak megörökítésére készített jelvények általában a harcok helyszíneit (tájképeket) és az ott folytatott küzdelmet (a csaták résztvevőit) ábrázolják. A karácsonyi jelvények fő díszítő motívumai a fenyőgallyak, a gyertyával díszített karácsonyfa, a betlehemi csillag és a harang. Amint a fentiekből is kiderül, az első világ- háborús osztrák-magyar katonai alakulatjelvények jelképtára igen gazdag. Ábrázolásaik és szöveges tartalmuk révén ezek az apró tárgyak rengeteg információt hordoznak a Nagy Háború hadieseményeivel, a harcokat megvívó alakulatokkal és katonákkal, illetve az általuk használt harceszközökkel kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy jelen munkánk a szegedi Móra Ferenc Múzeum első világháborús jelvény-gyűjteményének katalógusa, lássunk néhány példát a sapkajelvények szegedi vonatkozásaira. Szegedi vonatkozású sapkaj elvé nyék A szegedi alakulatok sapkajelvényeit a ritkább típusok közé sorolhatjuk. A cs. és kir. 46. gyalogezrednek négy sapkajelvénye található a Múzeum gyűjteményében, amelyek közül kettő az ezred olasz hadszíntéren folytatott küzdelmeinek állít emléket. A Doberdó-fenn- síkon (San Martino del Carso falu térségében, 400
