A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sallay Gergely Pál — Ujszászi Róbert: Első világháborús osztrák-magyar katonai alakulat- és emlékjelvények, propaganda- és jótékonysági jelvények a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében
Sallay Gergely Pál - Ujszászi Róbert Első világháborús jelvények a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében mára emlékül. A cs. és kir. 38. gyalogezred egyik ismert ezüstjelvényét - hátlapja vésett felirata szerint - az ezred tisztikara magának az uralkodónak (a Legfelsőbb Hadúrnak) ajánlotta fel.7 A jelvények túlnyomó részét kifejezetten erre szakosodott, elsősorban bécsi és budapesti üzemekben állították elő, de olykor ékszerészek, sőt, maguk a katonák is készítettek háborús emlékként szolgáló, egyedi jelvényeket. A nagy jelvénygyártók Bécsben a Schneider fivérek (Brüder Schneider), a Winter&Adler cég, C. Greiner, Gustav Gurschner és L. F. Pramer műhelyei, Budapesten az Arkanzas Sterk, az Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyár, a Fáklya Műipari Vállalat, Ludvig és Társai műintézete, valamint Jerouschek K. és Morzsányi József műhelyei voltak. A tervezők között az alakulatjelvények esetében gyakran találjuk a csapattest egy-egy művészi érzékű katonáját, esetleg az alakulathoz harctéri szolgálatra bevonult neves művészembert, például Kisfaludy Stróbl Zsigmondot vagy Sidló Ferencet, de olyan jeles bécsi és budapesti éremmetszőket is, mint Arnold Hartig, Heinrich Kautsch, Rudolf Marschall, Richard Placht, Stefan Schwartz vagy Berán Lajos, valamint - mindössze néhány példát kiragadva - Bory Jenőt, Ligeti Miklóst, Szamosi Soós Vilmost, vagy a Magyarországon élő és alkotó svájci Richard Adolf Zuttot egyaránt. A jelvények tervezőire és gyártóira gyakran az elő- vagy hátlapon megjelenő jelzés utal. A háború során mindössze négy sapkajelvény került hivatalos rendszeresítésre: 1915 nyarán engedélyezték az I. Ferenc Józsefet, illetve Habsburg Frigyes főherceg hadseregfőparancsnokot ábrázoló sapkajelvények viselését,8 míg 1917. augusztus 11-én kelt legfelsőbb elhatározásával I. (IV.) Károly az őt, illetve Zita császár- és királynét ábrázoló sapkajelvényeket hagyta jóvá.9 7 HM HIM Hadtörténeti Múzeum Numizmatikai Gyűjtemény lt. sz.: 2583/É. 8 K. M. Erl. Praes. Nr. 15091. 1915. augusztus 1. HM HIM Hadtörténeti Múzeum Numizmatikai Gyűjtemény 9 Nyomtatvány. K. u. k. Militärkommando Wien, 1918. március. HM HIM Hadtörténeti Múzeum Numizmatikai Gyűjtemény A jelvények gyűjtése Az alakulat- és emlékjelvényeket a katonák nemcsak viselték, de gyűjtésük is hamarosan megindult - a harctéren és a hátországban egyaránt. Ennek egyik vetületéről az archív fotók árulkodnak, hiszen számos olyan tiszti és legénységi portré ismert, amelyeken a katonák sapkáját több jelvény is díszíti (sok esetben egészen beborítja). Egy-egy sapka díszítettségi foka egyúttal viselője harctéri múltját, „túlélőképességét" is kifejezésre juttatta. Másfelől voltak olyan katonák is, akik nem csak a viselés, de kifejezetten gyűjtemény létrehozása céljából kezdték összegyűjteni az egyre sokasodó jelvényeket. Természetesen minél magasabb rendfokozatú és minél jelentősebb beosztású volt az illető, annál hatékonyabban tudta gyarapítani gyűjteményét. Egy 1916 májusában kelt körlevélből például kiderül, hogy Rohr Ferenc lovassági tábornok a Magyar Királyi Honvédség mindhárom fegyvernemének ezredjelvényeiből (és plakettjeiből) kívánt maga számára gyűjteményt létesíteni. A körlevelet a m. kir. honvéd főparancsnokság küldte szét az ezredparancsnokságoknak (amely nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy a háború kitörését megelőzően Rohr egy évig a Honvédség főparancsnoka volt), azzal a kéréssel, hogy amennyiben az adott csapattest ilyen jelvényt készíttetett, az ár megjelölése mellett, közvetlenül a főparancsnokság részére küldjön abból egy példányt a tábornoki gyűjtemény gyarapítására.10 Hasonló gyűjtést nem csak személyek, de egyes alakulatok is megkezdték. A cs. és kir. 35. gyalogezred pótzászlóalja például 1918. szeptemberben fordult más egységekhez azzal a kéréssel, hogy világháborús emlékként létrehozott (ezred- és zászlóaljjelvényekből, bélyegekből és képeslapokból álló) gyűjteményüket gyarapítsák saját kiadványaik megküldésével. A kérőlevélhez saját ezredjelvényük, valamint 10 M. kir. honvéd főparancsnokság. 1384/eln. 1916. sz. 1916. május 5. HM HIM Hadtörténeti Múzeum Numizmatikai Gyűjtemény 397
