A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Bátyai Gitta: Borbélyok és fodrászok Szegeden - adatok egy helyi iparág történetéhez
Bátyai Gitta Borbélyok és fodrászok Szegeden - adatok egy helyi iparág történetéhez 1836-ik Esztendei Szent György hava 5-én Ns. Szab. s kir. Szeged Várossában tartott Tanáts ülés alkalmával jelen Sebészi Diploma közönségessé tétetett. Jegyzetté Petrovits István főnótárius” (HILF 1929,53-54) A Vidéki Úri- és Hölgyfodrászok Szaklapja (1937) a közli az alábbi adatokat:1 A borbélyok árjegyzéke fi (fillér) kr (korona) Beretválásért a' méhelyben3 Érvágásért a' méhelyben10 Fog húzásért a' méhelyben8 Köpülőzésért a' méhelyben minden köpütől3 Esztendőbéli beretválásért a' Gazda házánál minden héten kéttszer 5Esztendőbéli beretválásért a Gazda házánál minden héten háromszor 8Esztendőbéli beretválásért a' Gazda házánál minden héten négyszer 10Minden napi beretválásért a' Gazda házánál 24A szegedi fodrászok a céh korszakában vezető szerepet töltöttek be a város életében, mert a városi elöljárók és tiszti orvosok nagy részét közülük választották meg, de kint az ipari műhelyekben is foglalkoztak többen sebészettel, érvágással, köpölyözéssel és foghúzással. Még az 1930-as években is voltak olyanok, kik a törvény tilalma ellenére is húztak fogat. A céh megszűnése után 1885-ben 23 taggal alakult meg az ipartestület borbély és fodrász szakosztálya, amelynek elnöke Magyar István lett, 1885-1893-ig. Azután a következő elnökök vezették göröngyös útjain a borbély és fodrász ipari szakosztályt: id. Cserzy Mihály (1893-1897), ugyanezen időben jegyzője volt fia, ifj. Cserzy Mihály, a Homok néven ismert 1 Az árjegyzék a 19. századból származik. 1937. február 15., 3. kiváló író, Magyar Imre (1897-1904), Szél Nagy Pál (1904-1905), ifj. Cserzy Mihály (Homok) (1905-1907), Bock János, Geler Miklós, Kónya Sándor (1907-1908), Geler Miklós (1908-1911), id. Gottschall János (1911-1913), Steiner Miklós (1913-1915), Róth Antal (1915-1918), Steiner Miklós (1918-1922), Heim Antal (1922-1925), Krier Péter (1925-1930), Steiner Miklós (1930-1931), Sári István (1931-től). A legöregebb szegedi borbélymester Opelcz Péter volt. Alsóvároson tevékenykedett, virágzó műhelyt tartott fönn. Műhelye nagy tiszteletnek örvendett: fogat is húzott, eret is vágott. 1930- ban halt meg 91 éves korában. (AIK, 1931, febr. 28,4) 1873-ban id. Cserzy Mihály hirdetett a Szegedi Hírmondóban: „Alulírott tiszteletteljesen értesítem a n. é. Közönséget, miszerint Burger Zsigmond Úr házában (a volt »3 király« című épület) egy újonnan berendezett beret- váló- és fodrászműhelyt nyitottam. Ezenkívül készletben tartok mindennemű megkívántató hajmunkákat, valamint elvállalok hajak tisztítását, feldolgozását és hajfestéseket. A n. é. Közönség számos látogatását kérve maradok kellő tisztelettel: Cserzy Mihály.”2 E műhely az Oskola utcában nyílt. 1900-ban új helyen, „Cserzy Mihály és Fia” címen hirdette apa és fia úri fodrászüzletüket a Kelemen utca 12. szám alatt. Ajánlották a modern kor igényének megfelelően berendezett, a legnagyobb gonddal és tisztasággal kezelt üzletüket. Raktáron tartottak különféle illatszereket, bérlőket leszállított díjazásért szolgáltak ki.3 1910-ben meghalt az alapító, Cserzy Mihály. A borbélyiparosok mintaképe volt; rokonszenves modorával megnyerte Szeged intelligens közönségét üzlete részére, amely az 1879-es árvíz előtt a régi Neubauer-házban működött. Halála előtt néhány éve adta át az országos hírű üzletét fiának, ifj. Cserzy Mihálynak, ki jó hírnévben gyarapította azt. Azóta az öreg Cserzy visszavonultan élt, csak néha látogatott be a Téglagyár (ma Cserzy Mihály) utcai 2 Szegedi Híradó XIV. (1873), május 23., 4. 3 Szegedi Híradó XL. (1900) okt.19., 10. 384
