A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Bátyai Gitta: Borbélyok és fodrászok Szegeden - adatok egy helyi iparág történetéhez
Borbélyok és fodrászok Szegeden - adatok egy helyi iparág történetéhez Bátyai Gitta Hilf László írta a Szegedi Iparosság története című könyvében: „A borbélyokról az első eljegyzés a Szeged város közigazgatási levéltárában található. 1723-ban a nemes tanács Rosay György, Heincz Ádám János, Dugonics István, Munkácsi Mihály és Maximovits Nikola kérelmére elrendelte, hogy addig, a míg felsőbb helyről céhlevelet nem nyernek a fentnevezett borbély mesterek, Szeged városában rajtuk kívül más nem folytathat borbély mesterséget. Ebben az időben a borbélyok orvosi teendőket is végeztek, mint kirurgusok, vagy felcserek működtek. 1725-ben már voltak kirurgusok Szegeden (1725 évi tanácsi jegyzőkönyv II. 97., 156. 1.), 1728-ban a tanács 3-4 borbély felesketését határozta el. A városi számvevőség 1731-ben említést tesz egy állandóan alkalmazott kirurgusról, aki mellé, a boncolásokhoz egy borbély volt segéderőnek volt alkalmazva. A tanács 1738-ban olyan határozatot hozott, amellyel a borbélyokat eltiltotta a pestises betegek kezelésétől. Ugyanez a határozat a sebesültek kezelését is megszigorította, ameny- nyiben csak abban az esetben volt szabad borbélyoknak sebesülteket bekötözni, ha megelőzőleg jelentették a főbírónak és az hozzájárult. A borbély-kirurgus céh első pecsétje, ami »SIGILLUM CHIRURGORUM SZEGED1ENSUM« köríratot viselte, 1743-ről van keltezve. Valószínű, hogy ebben az évben alakították meg céhüket is, illetve ebben az évben nyertek céhszabályzatot. A kirurgusok az egyetemtől kapott oklevéllel működtek. Lehóczky Ferenc oklevele 1798-ból való és a budapesti egyetem állította ki, úgyszintén Jéger Józsefét is, aki 1836-ban kapta meg a diplomáját. A borbélyok közfunkciót is teljesítvén, esküt tettek, ezért »hites borbélyokénak hívták őket. 1808-ig ők végezték a halottkémi teendőket is. Ezek a magasabb rendű közszolgálatok bizonyos mértékben elkülönítették a borbélyokat a többi iparostól. Ők nem céh-nek, hanem grémiumnak nevezték az alakulatukat, a céhmestereket pedig seniornak, illetve subseniornak titulálták. Jövedelmük is nagy volt, a céhnek sokszor 5-6-700 forint volt évente a bevétele. Abban is különböztek a többi iparosoktól, hogy legényeiket, mikor a szolgálatba beléptek, feleskették. A borbély céh címere: a paizs mezőjében egy krokodilus, hátán meztelen férfialak balkezében dorongot tart. A borbély legénynek a következő szövegű esküt kellett elmondania: »Esküszöm az élő Istenre, Atya, Fiú és Szentlélek, teljes Szentháromság egy bizony örök Istenre, a Boldogasszonyra és Istennek minden Szentéire, hogy a 18. artikulusnak tenora szerint tartozom minden néven nevezendő keresetet, igazán és jó lelkiismeretem szerint Uramnak és Asszonyomnak kezéhez szolgáltatni, félretevén esküvésemben kigondolható valami hamis praetextust. Nem különben tartozom minden műhelybeli, kezemhez adott jószágnak, vagyis műszernek gondját viselni, azokrul annak idejében számot adni. Isten engem úgy segélyen.« 1870-ben 15 borbély és 8 fodrász mester volt Szegeden Jéger József 1836-ban kapott kirurgusi oklevelet. A pergamenre írott oklevélre a következő tanácsi hirdetést vezették rá: 383
