A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Mennyit költöttek temetkezésre a szegedi iparosok a 20. század első felében?
Fári Irén Mennyit költöttek temetkezésre a szegedi iparosok a 20. század első felében? kocsit tartalmazott. A költségekben a legnagyobb tételt a koporsó jelentette, 260 pengőbe került, a hatlovas kocsi 100 pengőbe. (Nagy 2004, 427) A Móra Ferenc temetésénél nagyobb összegbe kerülő temetések nyilvánvalóan tartalmaztak egyéb költségeket is, pl. sírhely ára, koszorúk, gyászruha, gyászlap, a szertartás költségei vagy, ami megtöbbszörözhette a hagyatéki leltárakban található temetések összköltségét, ha hozzászámolták a végtisztességhez: ezek a gyógyítás, még inkább, a sírkő vagy a síremlék ára. A szegedi árvaszéki iratokban lévő adatok alapján elmondható, hogy az iparos nők vagyonában a két háború között is nagyobb arányt jelentett a temetési költség, mint a férfi iparosokéban. (6. ábra) A férfi vagyonok passzívái százalékos értékben 1920-tól tartozás; 77,53 6. ábra Özv. Klein Adolfné Iritz Regina szűcs mester neje (+1923, izraelita) Iskola utcai lakos (Palánk) ingóságai 25%-ot jelentettek a nettó vagyonban, temetési költsége 28%-t, ehhez járult még 45%-ot kitevő sírkő felállítási költség.20 Gágyán Sándorné sütőmester felesége (+1931) 13 ezres nettó vagyonában a 800 P-s temetés 6%-ot jelentett, a leltárba került használati tárgyak értéke mindössze 1,7%-t tett ki, de 3 fél ház volt a nevén, köztük a sütöde és az üzlet 20 ezer pengő értékben.21 20 CSML1V. B. 1452.1657/1943. 21 CSML IV. B. 1452.147.d./1933. A nőknél a legdrágább temetést Nyári György vendéglős felesége kapta (+1932), a végtisztesség 2 300 P-be került. A nettó vagyonának 8,6%-át tette ki, a tárgyak értéke a hagyatékban 6% volt. Nyári Györgyné volt a leggazdagabb asszony az 1930-as évek végéig, az utána következő asszonyi hagyaték 10 ezer pengővel kevesebb volt. A kis vagyonnal rendelkezők számára nagyobb megterhelést jelentett a temetés. Az iparos rétegben a nők között találjuk a legkisebb temetési összeget Bíró Gizella varrónő hagyatékában, az összeg 16 P, de ez az összeg a hagyatékának 57%-t jelentette. Mennyibe került átlagosan a temetés? Sopronban a dualizmus idején Güntner Péter kimutatása szerint 343 koronába, ugyanakkor megfigyelhető volt a férfiak magasabb temetési költség átlaga, de a kis és középpolgárok végtisztessége ennél többe, 475 K-ba került, ami alatta maradt a budapesti átlagnál. Az iparos réteg átlag 306 koronát költött temetésre. Szegeden a mintánkba került leltárak alapján az iparos réteg átlag 515 koronát költött végtisztességre, ami kicsivel ugyan, de meghaladja a soproni kis és középpolgárok temetési összegét. A férfiak temetése Szegeden is többe került (622 K), ami természetes, hiszen a férfi vagyona, tekintélye határozta meg a család helyét és rangját a helyi társadalomban, az üzletmenet, a család jóléte is az ő munkájától függött. Az iparos nők temetése jóval kevesebbe, 398 koronába került, annak ellenére, hogy a tiszta, nettó, örökölhető hagyaték összegszerűen alig különbözött a két nemnél, a női hagyatékokra 2 270 korona, a férfiakéra kicsit magasabb, 2 388 korona összeget tudtunk kiszámolni. A két háború között, a pengő valuta idején viszont Szegeden az iparos nők átlag hagyaték értéke alacsonyabb a férfiakénál, kétharmada. Mégis, számításaink szerint a férfiak temetése 399, a nőké alig kevesebbe, 326 pengőbe került. A temetés összegét egyre inkább a valós vagyoni helyzet határozta meg. Ugyanakkor a hagyatékszerkezet részletes elemzésekor egyértelműen kiderült a nők fokozott szerepvállalása az 370 jelzálog; 11,19 váltó; 12,67 temetés; 37,06
