A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Mennyit költöttek temetkezésre a szegedi iparosok a 20. század első felében?
Fári Irén Mennyit költöttek temetkezésre a szegedi iparosok a 20. század első felében? A női vagyonok passzívái százalékos értékben 1920-ig A férfi vagyonok passzívái százalékos értékben 1920-ig jelzálog; 191,2 váltó; 1,42 temetés; 224,96 tartozás; 286,75 2. ábra A vagyontételek passzívái százalékos értékben 1920-ig jelzálog; 121,02 váltó; 0,70 temetés; 167,07 tartozás; 173,19 3. ábra A két háború közt némiképpen módosult a gyakorlat. A temetés változatlanul fontos helyet foglalt el az egyén életében, amelynek meg kellett adni az elhunytat megillető rangját. A temetésre fordított összegek százalékos arányát nézve azonban figyelemre méltó jelenséget vehetünk észre. A dualizmus idején az iparos nők passzívái között a temetésre fordított összeg aránya a legnagyobb, annyi, mint a tartozás és a jelzálog együttvéve, a nettó hagyaték összegének 108%-át költötték temetésre. A két háború között viszont a nettó hagyatéknak csak 81%-t tette ki a végtisztességre fordított összeg. A vagyont terhelő adósságok között ekkor már a tartozás (üzleti és magánszemélyeknek] több mint háromszor nagyobb (285%) és a jelzálog is magasabb (114%) mint a temetésre fordított összeg. (1. ábra) A férfiak esetében még erőteljesebb az eltérés a század első évtizedeihez képest. A dualizmus idején a férfi nettó hagyatékok értékének 226%-át fordították temetésre, a két háború között csak 37% -át. A férfiak esetében a tartozás (288%) a dualizmus idején is megelőzte a temetésre fordított összeg arányát, ez a két háború között is így maradt, de az eltérés nagyobb, kétszeresre nőtt: a tartozás aránya 77% a temetésre fordított összeg aránya 37%. (2.ábra) A nemek összevont adatait a 4. sz. grafikonon ábrázoltuk. A temetésre fordított összeg aránya az adósságok között már a harmadik helyen szerepel. A tartozások tétele háromszor nagyobb, mint a temetési, és a jelzálog is magasabb. A tartozás aránya a nettó vagyonhoz képest még nőtt is 3%-kal, a végtisztességre fordított összeg aránya azonban 108%-kal csökkent. Természetesen egy nagyobb vagyonhoz képest egy drágább temetés is kisebb százalékos arányt jelent, ezért a temetés presztízs jellegét vizsgálva a két háború között, a pengő valuta idején is megkíséreltünk összehasonlítást tenni a másik leginkább presztízs jellegű vagyoni tétellel, a lakás használati tárgyainak értékével. Sánta István vendéglős (fl928) 31 ezer pengő vagyonából 23%-ot jelentett a 400 pengős temetés, a tárgyak tétele, amely ruhát és a gazdasági eszközöket tartalmazott (igás kocsi, 368 jelzálog; 48,67 temetés; 108,52 tartozás; 58,36 1. ábra
