A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
RÉGÉSZET - Szeverényi Vajk - Priskin Anna - Czukor Péter: Csanádpalota-Juhász T. tanya késő bronzkori erődített település feltárása - előzetes jelentés a 2011-2013. évi ásatások eredményeiről
Csanádpalota - Juhász T. tanya (M43 55. lh.) késő bronzkori erődített település feltárása: előzetes jelentés a 2011-2013. évi ásatások eredményeiről Szeverényi Vajk - Priskin Anna - Czukor Péter Az M43-as autópálya utolsó, Makó és a magyarromán határ közötti szakaszán található lelőhelyek megelőző feltárása 2011 és 2013 között zajlott. A szakasz legnagyobb lelőhelye Csanádpalota határában az M43 55. számú Juhász T. tanya (KÖH 52780), ahol késő bronzkori település, szarmata településrészlet, avar település- és temetőrészletek, valamint Árpád-kori település és temetkezések kerültek elő. Jelen cikk e több korszakú lelőhelyen végzett ásatások előzetes eredményeiről számol be, bemutatva az ott található, igen jelentős bronzkori erődített települést, valamint annak tágabb kontextusát és helyét a dél-alföldi késő bronzkori földvárrendszerben. A lelőhely és környezete Az M43 55. lelőhely Makótól 20 km-re keletre, Csanádpalota határában fekszik, a várostól 1,5 km-re délre, a román határtól néhány száz méter távolságra. A terület a Maros vízgyűjtő területéhez tartozik, a folyótól É-ra helyezkedik el. Keleti végében a Krakk-ér található, mely itt folyik össze a Csanádpalotai-érrel, és egy összefüggő vízrendszert alkotnak. E két meder és lefűződött ágai tagolják a környezet felszínét. A lelőhelytől délre, Nagylak irányában nagy kiterjedésű, a folyószabályozás előtt állandóan vízzel borított, ma csak vizenyős terület található (Balatonya). A lelőhelyet É-D-i irányban elmetszi a Csanádpalotáról az országhatár felé futó régi műút, amely mentén - a K-Ny-i irányban futó pályatesten kívül - a tervezett felüljáró nyomvonalán is folytak munkálatok. A nyomvonaltól mintegy 200 m-re északra Szalontai Csaba már a 2005. évi terepbejárások során regisztrálta egy bronzkori erődített település ovális sáncárkát (Szalontai 2006; 2012). A nyomvonaltól délre található a lelőhely névadója, a ma már elhagyott Juhász T. tanya. A terepbejárási adatok alapján a lelőhely igen nagy kiterjedésű, és a déli részén vezet keresztül az autópálya nyomvonala, azaz a feltárandó terület (1. kép). A 2011-2013. évi feltárások A megelőző feltárást a Móra Ferenc Múzeum munkatársai végezték,1 a munka 2011 májusában kezdődött el. A lelőhely a nyomvonal 55+800 és 57+000 km szelvénye között fekszik. Nyugati irányban feltehetőleg folytatódik a nyomvonal alatt, illetve mellett, kelet felé pedig lezárja a Krakk-ér. Közvetlenül az ér keleti oldalán az M43 56. lelőhely húzódik a román határig. A feltárandó terület mérete 119 080 m2 volt, amelyből 104 907 m2-t lehetett lehumuszolni. A feltárt 1000 objektum alapján több korszakban is megtelepedtek a lelőhelyen. A legkorábbi leletek a késő bronzkorba, az ún. Pre-Gáva korszakba tartoznak. Az objektumok - a feltárandó terület keleti részétől eltekintve - a nyomvonal teljes területén elszórtan kerültek elő, jelentősebb sűrűsödés 1 Az ásatás vezetője Szeverényi Vajk, a további régészmunkatársak Türk Attila, Balogh Csilla és Pópity Dániel voltak. A szerzőkön kívül régésztechnikusként dolgozott az ásatáson Nagy Judit Zoé, Szabó Ágnes, Szabó Dénes, Németh Dániel, Veress Zsuzsa, Czinege Dániel és Szabó Győző, valamint Simon Elvira régészhallgató. Mindegyikőjüknek köszönettel tartozunk munkájukért. 35