A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)

RÉGÉSZET - Szeverényi Vajk - Priskin Anna - Czukor Péter: Csanádpalota-Juhász T. tanya késő bronzkori erődített település feltárása - előzetes jelentés a 2011-2013. évi ásatások eredményeiről

Csanádpalota - Juhász T. tanya (M43 55. lh.) késő bronzkori erődített település feltárása: előzetes jelentés a 2011-2013. évi ásatások eredményeiről Szeverényi Vajk - Priskin Anna - Czukor Péter Az M43-as autópálya utolsó, Makó és a magyar­román határ közötti szakaszán található lelő­helyek megelőző feltárása 2011 és 2013 között zajlott. A szakasz legnagyobb lelőhelye Csanád­palota határában az M43 55. számú Juhász T. tanya (KÖH 52780), ahol késő bronzkori tele­pülés, szarmata településrészlet, avar telepü­lés- és temetőrészletek, valamint Árpád-kori település és temetkezések kerültek elő. Jelen cikk e több korszakú lelőhelyen végzett ásatá­sok előzetes eredményeiről számol be, bemu­tatva az ott található, igen jelentős bronzkori erődített települést, valamint annak tágabb kontextusát és helyét a dél-alföldi késő bronz­kori földvárrendszerben. A lelőhely és környezete Az M43 55. lelőhely Makótól 20 km-re keletre, Csanádpalota határában fekszik, a várostól 1,5 km-re délre, a román határtól néhány száz méter távolságra. A terület a Maros vízgyűjtő területéhez tartozik, a folyótól É-ra helyez­kedik el. Keleti végében a Krakk-ér található, mely itt folyik össze a Csanádpalotai-érrel, és egy összefüggő vízrendszert alkotnak. E két meder és lefűződött ágai tagolják a környezet felszínét. A lelőhelytől délre, Nagylak irányában nagy kiterjedésű, a folyószabályozás előtt állan­dóan vízzel borított, ma csak vizenyős terület található (Balatonya). A lelőhelyet É-D-i irány­ban elmetszi a Csanádpalotáról az országhatár felé futó régi műút, amely mentén - a K-Ny-i irányban futó pályatesten kívül - a tervezett felüljáró nyomvonalán is folytak munkálatok. A nyomvonaltól mintegy 200 m-re északra Szalontai Csaba már a 2005. évi terepbejárások során regisztrálta egy bronzkori erődített tele­pülés ovális sáncárkát (Szalontai 2006; 2012). A nyomvonaltól délre található a lelőhely név­adója, a ma már elhagyott Juhász T. tanya. A terepbejárási adatok alapján a lelőhely igen nagy kiterjedésű, és a déli részén vezet keresz­tül az autópálya nyomvonala, azaz a feltárandó terület (1. kép). A 2011-2013. évi feltárások A megelőző feltárást a Móra Ferenc Múzeum munkatársai végezték,1 a munka 2011 máju­sában kezdődött el. A lelőhely a nyomvonal 55+800 és 57+000 km szelvénye között fek­szik. Nyugati irányban feltehetőleg folytató­dik a nyomvonal alatt, illetve mellett, kelet felé pedig lezárja a Krakk-ér. Közvetlenül az ér keleti oldalán az M43 56. lelőhely húzódik a román határig. A feltárandó terület mérete 119 080 m2 volt, amelyből 104 907 m2-t lehe­tett lehumuszolni. A feltárt 1000 objektum alapján több korszakban is megtelepedtek a lelőhelyen. A legkorábbi leletek a késő bronz­korba, az ún. Pre-Gáva korszakba tartoznak. Az objektumok - a feltárandó terület keleti részé­től eltekintve - a nyomvonal teljes területén elszórtan kerültek elő, jelentősebb sűrűsödés 1 Az ásatás vezetője Szeverényi Vajk, a további régész­munkatársak Türk Attila, Balogh Csilla és Pópity Dániel voltak. A szerzőkön kívül régésztechnikusként dolgo­zott az ásatáson Nagy Judit Zoé, Szabó Ágnes, Szabó Dénes, Németh Dániel, Veress Zsuzsa, Czinege Dániel és Szabó Győző, valamint Simon Elvira régészhallgató. Mindegyikőjüknek köszönettel tartozunk munkájukért. 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom