A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Felletár Zsolt: Válságról a válságban
Válságról a válságban Felletár Zsolt Az Egyesült Államokban 2008-ban kirobbant jelzáloghitel-válság a bankszektorról rövid időn belül átterjedt az egész amerikai reálgazdaságra, majd nem sokkal később az Európai Unió tagországait is megfertőzte. Magyarországot a 2009-es évben érte el és öt évnek kellett eltelnie, hogy optimista prognózisok már jelezhessék a krízis megszűnését, a recessziót felváltó, érezhető mértékű növekedés beindulását. Hasonló gazdasági folyamatok zajlottak ezelőtt nyolcvan évvel, amikor a nagy gazdasági világválság 1933-ban lezárult. Utóhatása azonban az egyes ágazatokban még évekig érzékelhető volt. Az elmúlt három évtizedben több szerző feldolgozta Szeged 1929-1933 közötti gazdasági életét. (Kocsis 1981; Hegyi 1975; Sípos 1981) Jelen tanulmány a fő hangsúlyt a magyarországi gyáripar érintőleges bemutatásán túl a valamikor szebb éveket megélt lokális fakereskedelemre, azon belül a szegedi gőzfűrészetek helyzetének elemzésére helyezi. A generációváltásra, mely a húszas és harmincas évek vagyoni-pénzügyi megrázkódtatásainak eredményeként a faipar szereplőinek körében bekövetkezett. A részletes analízis két nagy múltú cég tragikus összeomlását mutatja be, de tanúi lehetünk az egykor szerencsésebb sorsú gőzfűrészet túlélésért vívott heroikus küzdelmének is. Makrogazdasági körkép Az 1924-ben meghozott kormányzati intézkedések a magyar gyáripar szerény fejlődését eredményezték az évtized második felében. Amíg termelési értéke 1924-ben mindössze 65 százaléka volt a háború előtti utolsó évhez viszonyítva, addig 1929-re is csak 10 százalékra haladta meg az 1913. évi szintet. Az egyes ágazatok azonban jelentősen eltérő pozícióban élték meg az 1929-ben beköszönő túltermelési válságot. A '20-as években némely könnyűipari ágazat, mint a textilipar, bőripar és papíripar megsokszorozták termelésüket.1 Ezzel szemben a nehézipar a háború előtti pozícióját sem érte el, a malomipart pedig egyenesen vesztes iparágként nevesítették. Az 1929-es évet az iparcikkek árának esése jellemezte, a termelés volumenének radikális csökkenése kis Év Ipartelepek száma Szünetelő ipartelepek Teljesített m.nap Termelési érték (millió pengő) 1928 3.553 139 68.542 2.877 1929 3.512 165 68.343 2.867 1930 3.491 242 60.259 2.492 1931 3.424 238 53.625 2.059 1932 3.324 175 46.956 1.823 1933 3.366 210 48.884 1.734 1. táblázat: A magyarországi gyáripar összevont termelési értékének változása (Eckhart 1941, 263) 1 A textilipar az 1920-as években megháromszorozta termelését. 345