A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Orbán Imre: „...gyülekezetünk egy rendes kis Ekléziává formáltassék...” A makói evangélikus leányegyház megalakulása és működésének első évei (II. rész)

Orbán Imre A makói evangélikus leányegyház megalakulása és működésének első évei érdekében a fölkeresett gyülekezetekben a hívek széles köre megmozdult. A szegényeb­bek is hozzájárultak az építkezéshez. Az egyik gyűjtő könyvecskében ezt olvashatjuk: „négy asszon adott egy véka kölest".33 Orosházán 73 Ft-ot gyűjtöttek össze, és még kaptak 4 köböl árpát, amit 28 Ft-ért sikerült eladniuk, öt köböl és egy véka búzát hazahoztak. Az adakozók közt találjuk Szimonidész János esperest is, aki 5 Ft-tal támogatta a gyűjtést. Mindeközben nem fordítottak elég figyel­met a kapott telekre. Hogy ezt milyen föltéte­lekkel adták át a gyülekezetnek, nem tudjuk. Az azonban kiderül, hogy saját hibájukból 1819-re ennek elvesztették a felét. Erről így ír a közgyűlési jegyzőkönyv: „Mivelhogy az Eklésia a Méltóságos Uradalomtúl egy oskola és orató­rium építésre hellyet s Püspök ő Exsszelentiája kegyelméből kapott de nem szorgalmatoskod- ván azt legalább békeríteni vagy rajta építeni fele részbe el is vesztette...’'34 A helyzet sürgős orvoslást igényelt. Még 1818-ban kérvény­nyel fordultak Kőszeghy Csanádi püspökhöz. 120 ezer égetett téglát szerettek volna az épít­kezéshez. Úgy tűnik, erre valamilyen ígére­tet nyerhettek, mert 1819. április 26-án már erre hivatkozva ismét kérik a 120 ezer téglát, de kérésüket végül nem teljesítették.35 1819. június 10-én úgy döntöttek, hogy még az ara­tás előtt a leendő gyülekezeti háznak „a falait legalább kell afunduson veretni". Azt is kimond­ták, hogy a házban mindenképpen legyen egy nagyobb szoba, mely alkalmas a vasárnapi áhí­tatra, és a nagylaki tiszteletes szolgálata alkal­mával az úrvacsora kiosztására. A ház másik része az oskolamester számára készülne, de addig is, míg az alkalmazására sor kerülne, ott lakhatna „valami becsületes ember". A munka ellenőrzésére pallérokat választottak: Losontzi János és Varga János esküdteket, akik heten­ként fölügyelnék a munkát. 33 Öt füzet maradt fönn az adományok fölsorolásával. MEvGylt 34 Jegyzőkönyv 1812-1858.11. 35 Szeged Csanádi Püspöki Levéltár l.l./b.23.39.sz. Az építkezésre végül 1819-20-ban sorke­rült. Az imaház „földből" készült a város keleti részén. A Giba Antal által 1824-ban készített térképén így szerepelt: „Evangelicus Temp­lom".36 Minderről az 1877-es egyházlátogatási jegyzőkönyv így emlékezett meg: „1817-ig a hívek száma mintegy 200-ig szaporodván, a föl­des uraság által kijelölt zsellértelken imaházul egy szerény falusi házacskát építettek".37 Az oratórium elkészülte után a hívek már ide jártak vasárnaponként. Mivel a nagylaki evangélikus prédikátor továbbra is csak évente kétszer jött ki hozzájuk, maguk közül volt olyan ember, akinek a vezetésével énekeltek, imád­koztak, és aki még prédikációt is olvasott föl nekik. Úrvacsorában továbbra is a nagylaki pré­dikátor makói szolgálatai alatt részesültek. Ez a külvilág számára is döntő fordulatot jelentett. A reformátusok a saját oratóriumba való járást, a saját vasárnapi istentiszteletet úgy értékel­ték, hogy az evangélikusok ezzel tőlük „mago­kat külön szakasztották". A makói evangélikus hívek anyakönyvezését azonban továbbra is a református egyházközség végezte. A helyi lutheránusok a reformátusok szolgálatait vet­ték igénybe ezután is a keresztelés, esketés vagy temetés idején, gyermekeik pedig a helyi református iskolát látogatták.38 * 36 Tóth Ferenc: Giba Antal felmérése Makó belterületéről 1824-ben. Makó, 1986, 29. 37 Székács J.: A makai egyház... Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1859, 755. A makói ágost. hitv. anya­egyháznak az 1877-ik évi Június 12-én főtisztelendő Szeberényi Gusztáv bányakerületi superintendes ur által végrehajtott püspöki látogatás alkalmával felol­vasott jegyzőkönyve. (A továbbiakban: EGYHÁZLÁTO­GATÁSI Jegyzőkönyv 1877] AA. Az anya-gyülekezet. Szeberényi 201 főt említ. MevGylt; Szeberényi 1854,4. 38 Szirbik Miklós: Makó városának közönséges és az abban lévő reformata eklésiának különös leírása... 1935/36 észt. Csanádvármegyei Könyvtár 6. Kiadják: dr. Eperjessy Kálmán és Barna János. Makó, 1926, 43. Hasonmás kiadás: Szirbik Miklós: Makó város­ának leírása. 1835-1836. Makói Múzeum Füzetei. 22. Szerk.: Tóth Ferenc. Makó, 1979. 320

Next

/
Oldalképek
Tartalom