A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Orbán Imre: „...gyülekezetünk egy rendes kis Ekléziává formáltassék...” A makói evangélikus leányegyház megalakulása és működésének első évei (II. rész)
Orbán Imre A makói evangélikus leányegyház megalakulása és működésének első évei Az adományozások és gyűjtések révén a leányegyháznak jelentős készpénze gyűlt össze. A gyülekezet pénze Összeg Ft krajcár 1816. december 31-én 552 30 1818. december 31-ig újabb 599 9 Összesen 1151 39 Ebből kamatra kiadva 1150 1818 nyarától a föladatok megnövekedtek. A beindult gyűjtések után a kassza gondjáról már nem a főinspektor - lemondott róla -, hanem a kurátor gondoskodott. A kor szokásának megfelelően a gyülekezet tőkepénzét kamatra kiadták. 1818-ra némi lemaradás alakulhatott ki a visszafizetés körül, hisz az 1819. június 10-i gyűlésen ki kellett mondaniuk, hogy a következő vásárra legalább az elmaradt kamatot mindenki fizesse be. A kölcsönadásra egyébként egy-két esküdt jelenlétében az inspektor volt jogosult, 1818-tól pedig a kurátor. A kiadott pénzért, ha a kölcsönt fölvevő nem állított kezest, a jelen volt esküdtek, az inspektor, illetve a kurátor lettek a felelősek, amit aláírásukkal vállaltak.19 A hívek pénzügyeiket tekintve bizalommal fordultak egyházukhoz. Előfordult, hogy az egymás közti ügyleteikről kiállított dokumentumaik másolatát a gyülekezet levéltárában is elhelyezték. Ilyen elismervényből tudjuk meg, hogy Blásy János, aki gyógyszerészként evangélikus leányegyház nevében Fejér János kurátor és Blásy, Thék, Hankószki és Vargha esküdtek arra panaszkodtak, hogy az özvegy, akinek a föld haszonélvezete élete tartamára megmaradt, az ott lévő más 60 útnyi szőlőjével együtt az örökbe kapott 40 út szőlőt is eladta szomszédjának, Nagy György Péternek, egyben kérték az eladás semmissé tételét. MEvGylt 19 Uo. 11-12. A kontraktusokat (szerződés] Fejér átadta az új kurátornak. Név szerint a következőket említették meg: Szunka Mihálynál 10 forintja volt az eklézsiának, Ns. Ték Mihály kölcsönénél Malinak Mihály volt a kezes, Strba János a tőkepénzt karácsonyig, Neüször György pedig a nála lévő 50 forintot a „most következő Szent János napi vásárig" visszafizeti. valószínűleg a közösség vagyonosabb tagjai közé számított, 1812. február 15-én - még a leányegyház megszervezése előtt -, áprilisig 85 rajnai forintot adott kölcsön, melyért az adós „minden ingó bongó" javaival jót állt.20 Egyébként a pénzügyek rendben folytak. Erről minden évben a főinspektor a közgyűlésnek beszámolt. Az önálló oratórium Az önálló oratórium (imaház) irányában az első jelentős lépést tehát 1815 áldozócsütörtökén megtették. A források szerint ezt különösen a „tót atyafiak” erőltették, bár kezdeményezésüknek Keblovszky tiszteletes „nem eléggé örült”. Végül is helyszínül Strba István egyik házát fölajánlotta. Az alkalmakat különösen a tót hívek látogatták, így vasárnaponként csak néhányan gyűltek össze. Ez azonban nem tartott sokáig, mert még 1815-ben, egyik vasárnap a hívek a házba nem mehettek be, mert azt a gazdája egy zsidó embernek adta árendába, így „a Tóth atyafijak Fel tett Szép kivánságoktul, mintÁdám és Éva első Szűlejink az paradicsombul ki estünk vagy el Széledni kéntelenítettünk".21 A közösség azonban nem mondott le tervéről. Továbbra is önálló helyet, egy házat szeretett volna mindaddig, míg saját templomot nem tud építeni. A lelkesedést mutatja, hogy erre a célra az 1815. október 29-én tartott közgyűlésen tízen azonnal föl is ajánlottak összesen 215 Ft-ot.22 1816. március 24-én elhatározták, hogy Kőszeghy László Csanádi püspökhöz, mint földesúrhoz könyörgő levelet írnak, melyben a püspöktől alkalmas helyet kérnek a leendő oratórium számára.23 Ugyanekkor Keblovszky 20 1812. február 15-én kelt elismervény. MEvGylt 21 Az ügyről csak a közgyűlési jegyzőkönyv számol be. Sajnos Strba István álláspontját most sem ismerjük. 22 JEGYZŐKÖNYV 1812-1858. 7. 23 Erről Szeberényi Andor így írt: „Minthogy... nem vala állandó hajlékuk, mellyben forró imáikat elmondanák, kérelemmel járúltak a méltóságos urasághoz imaház építésére alkalmas helyért. Ez nem tagadtatott meg." A makai ág. hitv. fiok-gyülekezetnek ayna (sic] egyházzá lett kinyilatkoztatása s első rendes lelkésze bevezetésének ünnepélye, tisztelendő Szeberényi Andor 318
