A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Máté Zsolt: A szegedi Palánk városrész 1697. évi telekkönyvének térképi megfejtése (A feltört dió)
Máté Zsolt A szegedi Palánk városrész 1697. évi telekkönyvének térképi megfejtése (A feltört dió) számozással, és körben járunk, a tömb utolsó telke, amely a kiinduló saroktelekkel lesz szomszédos, nem lehet szintén sarok. Mert minden sarok után, a negyedik után is, az utcán egy sor közbülső telek következik. így a negyedik sarok után is egy sor beforduló telekkel jutunk el az első, kiinduló sarokhoz. - Ha viszont egy olyan tömbben vagyunk, amely végig csak két telek szélességű, és a telkek lábbal találkoznak egymással (a tömb végein nincs keresztutca, csak köz), a második saroknak közvetlen szomszédja lesz a harmadik sarok, mert nincsenek közbülső telkek. A negyedik pedig az elsővel lesz szomszédos. Tehát a tömb legelső és utolsó telke egyaránt sarok. Eszerint hiába tagolják a telekkönyvet saroktelkek, egyelőre túl sok a lehetséges változat. Jó lenne legalább azt eldöntenünk, hogy utca mentén vagy egy-egy tömbben, körben következnek egymás után a sorszámok. A telkek számozási rendje Nemigen találhatunk más fogódzót, mint korabeli térképeket, amelyeken szerepel a telekszámozás. Jobb híján ezekből kell feltételezéseket levonnunk. Egyik ilyen analógiának a már említett, budai L’Haüy-Rabatta-térképet vizsgáltam. Alapvetően a fő utcák mentén vannak beszámozva a telkek. Olykor a tömbök nagyon hosszúak és több közzel szabdaltak. Ha valódi mellékutca jön, amelyben mindkét oldalon házak vannak, a számozás befordul, majd a másik oldalon visszafordul a fő utcára. Ugyanígy jár el fő utcákról nyíló zsákutcák esetén. A másik analógia az 1776. évi Balla-térkép, amelyen a Palánk számozását tudtam vizsgálni. Itt alapvetően tömbök kerületén futó számozással találkoztam. (Utóbb ez bizonyult helyesnek.) Mindenesetre tanulságos volt megfigyelni, hogy van néhány olyan szám, amely teljesen kilóg a rendszerből. Illetve érthető lett, hogy egyik tömbből kilépve, hogyan folytatódik a számozás. Népiessé vált számomra, hogy egymástól nagyon távol álló számozású telkek hogyan kerülhetnek egymással közvetlen közelségbe. Ez azután később nagy hasznomra vált. Az adatok és összefüggések kezelése A telkek helyrajzi számát, szélességi és hosszúsági méretét táblázatkezelő rendszerbe vittem. Ez egyszerűen kinyerhetővé tette bármely telek területét, tetszőleges teleksorozatokra eső utcahossz vagy összesített telekterület leolvasását. Csoportosítani tudta a telkeket bármely adatuk - pl. hosszúságuk alapján. Ezzel lehetővé vált olyan feltételezések kipróbálása, hogy az azonos hosszúságú telkek sorszáma utal-e arra, hogy a telkek egyazon tömb részei, esetleg saroktelektől saroktelekig milyen utcafront tartozik hozzájuk? A választott térképet számítógéppel segített rajzi programba vittem, amelyben egyszerű módon leolvashatók lettek a hosszúságok és területek akár egy-egy telekre, utcafrontra, akár egész tömbterületre vonatkozóan. Megfelelő méretarányra kicsinyítve a térképet mindent közvetlenül ölben vagy négyzetölben tudtam leolvasni, tehát nem volt szükség semmilyen átszámításra. (3. ábra) A fix pont A sok összefüggés ellenére sokáig nem sikerült egyértelmű fogódzót találnom. Egyik legtöbbet hivatkozott intézmény a prófuntház (katonai pékség). Négy telek is szemben vagy átellenben van vele. A (154) sarok, szemben, a (161) pontosan szemben, a (204) átellenben, de a (lól)-gyel is, a (330) alsó vége az alsó utcában, átellenben van. Ez így semmilyen elrendezésnek nem volt megfeleltethető, különösen nem, ha figyelembe vesszük, hogy ezeknek a telkeknek még valamilyen számozási rendbe is kellene illeszkedni. 285
