A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)

RÉGÉSZET - Paluch Tibor: Rézkori sírok Makó határában

Paluch Tibor Rézkori sírok Makó határában formált, homokkal és kevés kaviccsal soványí- tott, szürke törésfelületű, ívelt oldalú edény töredéke (3. kép 4) (h: 5,2 cm, v: 0,5 cm, ltsz: Ő2009.8.165). 6. sír: 105OBNR/125 SNR (3. kép 5): T: DNy-ÉK, 190-10. A sírgödör nem volt megfigyelhető. Az igen rossz megtartású, mezőgazdasági művelés által erősen bolygatott, maturus korú férfi váza feküdt zsugorított helyzetben. A csontok erő­sen hiányosak. Melléklet: 1.) Szürke színű, kéz­zel formált, homokkal soványított, sötétszürke törésfelületű, gömbös testű, egyenes aljú edény töredéke (3. kép 6) (fá: 6 cm, v: 0,9 cm, ltsz.: Ő2009.8.182). Temetkezési szokások Lelőhelyünkről hat sírt ismerünk, melyek közül ötöt a mellékletei a kora vagy a középső réz­korra kelteznek.8 A sírok nem mutatnak soros elrendezést, amely a rézkor temetőiben meg­szokott (bognár-kutzián 1963). A temetkezésekre vonatkozó adatok érté­kelhetőségét nagyban befolyásolja az a körül­mény is, hogy a sírok mindegyike erősen boly­gatott vagy feldúlt állapotban került felszínre. A Dél-Alföldön feltárt kora rézkori temetke­zések csontvázasok. Egyenlőre nincs nyoma az eddig csak Kelet-Szlovákiából ismert ham- vasztásos rítusnak [vízdal 1977). Az elhunyta­kat különféle mértékben zsugorították. A zsu­gorítás mértékét a rendkívül rossz megtartás miatt nem lehet megmondani, de az 5. sír ese­tében a lábak zsugorításának erős mértéke a test összekötözésére enged következtetni. Az 8 A leletanyag kronológiai besorolását rendkívül nehe­zíti, hogy a makói sírokban talált edények típusai, vala­mint a pattintott kőkések arc elé történő következetes elhelyezése nagy számban előfordul a bodrogkeresztúri típusú temetőkben is [csányi-raczky-tárnoki 2009, 18-20). Az újabb kutatási eredmények pedig megerősí­teni látszanak azt a feltételezést, hogy a tiszapolgári és bodrogkeresztúri kultúra térben és időben érintkezett, illetve párhuzamosan fejlődött (raczky-siklósi 2013, 571). antropológiailag vizsgált sírok közül a korszak egyéb temetőiben tapasztaltaknak megfele­lően (pl. BOGNÁR-KUTZIÁN 1963; KOVÁCS-VÁCZI 2007) nem írható le konvencionálisán az, hogy a férfiakat jobb, a nőket pedig a bal oldalukra temették. Az ellentétes oldalra történő fekte­tés nem egyedi eset a korszakban, hiszen az alföldi tiszapolgári temetők embertani anya­gain végzett vizsgálatok szerint a halott elhe­lyezésének módja nem minden esetben utalt a nemre (bognár-kutzián 1963, 397). Az öt sír közül, amely csontvázat is tartalmazott, egy férfi csontváz esetében nem lehetett megmon­dani az elhelyezés módját, míg egy női váz nem bal, hanem jobb oldalán feküdt. A másik három sírban a vázak a „szokásoknak” megfelelően feküdtek. A jobb oldalán nyugvó hölgy (2. sír) kiemelkedik a közösségből. Szerepe az ellen­tétes elhelyezés mellett azért is érdekes, mert a fejénél lévő trapéz alakú kőpenge ritka mel­lékletnek számít a korszakban és férfisírokban szokott előfordulni. A kora rézkori temetkezések tájolásában - a teljes tiszapolgári településterülethez hason­lóan - akár egy lelőhelyen belül is változatos­ság figyelhető meg. Az M43/23. lelőhely öt sírja közül három délkelet-északnyugati tájo­lású, míg két esetben délnyugat-északkeleti irányítást figyeltünk meg. A fő égtájaktól való eltérést többnyire feltehetően az év különféle szakaszaiban történt eltemetéssel hozhatjuk kapcsolatba. A kora rézkori sírok leggyakoribb tárgyai a mindig a test előtt, illetve a fej környékén elhe­lyezett, női-, férfi- és gyermeksírokban hasonló gyakorisággal előkerült étel- és italmellékletek tárolására szolgáló, jellemzően magas poharak, csőtalpak, csészék, melyek száma a sírok több­ségében egy és négy között mozog, (gyucha 2009, 290). Párhuzamaik a Dél-Alföld szélesebb területeiről - pl. Endrőd-Hegedűs-tanya 1. sir­is ismertek (gyucha 2009, 256, 5.2. ábra B), de általánosan elterjedtek a korszakban (bognár- kutzián 1963, Pl. VI 1). A kerámialeleteken túl csak igen kevés egyéb tárgy fordul elő a tiszapolgári típusú sírokban. A dél-alföldi régi­óból több kora rézkori temetkezésből: Deszk-B. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom