A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
RÉGÉSZET - Paluch Tibor: Rézkori sírok Makó határában
Rézkori sírok Makó határában Paluch Tibor A tervezett M43-as autópálya Szeged-Makó közötti szakaszának megelőző régészeti feltárásai során, 2008. július 28. és augusztus 29. között, ásatást végeztünk a 23. számú lelőhelyen. A lelőhely Makótól északra a Hódmezővásárhelyét Makóval összekötő országút és a vasúti pálya, valamint az igási út találkozásánál, egy ÉK-DNy-i irányú magasparton fekszik (1. kép 1). Az adott területen vasúti töltés és lehajtó is épül, így az autópálya nyomvonalában kitűzött megelőző feltáráson kívül (amelynek területe 6400 m2 volt), mind a lehajtó, mind pedig a nyomvonal területén 1000-1000 m2 próbafeltárást is végeztünk. Az első napok eredményei alapján eldőlt, hogy a nyomvonal és a lehajtósáv is régészetileg fedett, ezért az eredetileg feltárásra kitűzött terület nagysága közel kétszeresére nőtt (1. kép 2). A több mint egy hónap alatt a feltárási területen dolgozó két régész1 vezette csapat összesen 13.434 m2 területet tárt fel az ismert régészeti lelőhelyből. A gépi- és a kézi humuszolás, illetve nyesés folyamán 179 régészeti jelenség foltja rajzolódott ki a sárga agyagos-homokos-, míg a terület DK-i részén sárgásbarna agyagos altalajon. A 179 stratigráfiai egységek közül egy pontosabban nem meghatározható őskori, 4 késő bronzkori, 8 rézkori, 120 Árpád-kori és 46 korhatározó leletanyag hiányában ismeretlen korú jelenségre oszlott szét.2 Az M43-as autópálya második ütemének feltárása során 2008-2009 között a Makó, Igási úti lelőhely nyolc rézkori objektumán kívül Maroslele-Pana (M43/2. lh.) ásatása 1 Ásatásvezetők: Gulyás Gyöngyi (Ásatárs Kft.] és Paluch Tibor (MFM). 2 Az őskori leletanyag a szegedi Móra Ferenc Múzeumban található meg az Ő2009.8.1-188 közötti leltári számon. során kerültek elő erre az időszakra keltezhető objektumok.3 A nyolc rézkori - két települési (1 árok és 1 gödör) és hat sírt magában foglaló - objektum a Gulyás Gyöngyi vezette csapat által feltárt területen került elő.4 A feltételezhetően a Bodrogkeresztúr-kultúrába sorolható objektumok közül a hat sír egymás mellett, egy kisebb É-D-i irányú homokdomb tetején került elő (4. kép). Lelőhelyünkön a 30-35 cm vastag szántott barna humuszréteg alatt jelentkező sírok a folyamatos mezőgazdasági művelés miatt igen rossz állapotban maradtak meg. A csontok nagy része hiányzott, a sírgödrök foltja nem volt megfigyelhető.5 Sírok és a mellékletek leírása 1. sír: 75 OBNR/120 SNR (1. kép 3): T: DK- ÉNy, 160-340°, H.: 165 cm, sz.: 90 cm, m.: 2 cm. A sírgödör foltja nem látszódott. Az igen rossz megtartású, mezőgazdasági művelés által erősen bolygatott, valószínűleg jobb oldalán fekvő, maturus korú férfi6 váza zsugorított helyzetben nyugodott. A csontok erősen hiányosak. Csak a lábszárcsontok és néhány töredék maradt meg. A váz hossza nem mérhető. Mellékletek: 1.) Szürke színű, kézzel formált, homok3 A leletanyag feldolgozását Mészáros Patrícia (CsMKH KŐI, Szeged] végzi. 4 A sírok közlési jogának átengedését itt köszönöm meg. Az Árpád-kori leletanyagot Gulyás Gyöngyi közölte (gulyás 2012], 5 Itt köszönöm meg Gyucha Attilának (régész, MNM- NÖK] a lektori véleményében megfogalmazott segítő szándékú észrevételeit! 6 A sírok antropológiai anyagának meghatározását Marcsik Antónia (ny. egyetemi docens, SzTE] végezte. Munkáját ezúton is köszönöm. 23
