A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
RÉGÉSZET - Pópity Dániel: Egy késő avar kori teleprészlet Makó keleti határában (Az M43 30. lelőhely feltárásának eredményei)
Pópity Dániel Egy késő avar kori teleprészlet Makó keleti határában szögletes átmetszetű (1. objektum; 5. kép 8] tárgy is van. A tárgyak töredezett jellege sajnos nem ad lehetőséget a bemutatott tárgyak egykori céljának, szerepének meghatározására. Kőeszközök, kövek A makói avar telepen csekély számú kőből készült eszközt találtunk. Fehéres tufából faragott fenőkő 3 darab került elő. A 9. objektumból 1 db (9. kép 4), míg a 15. objektumból 2 db erősen elhasznált példány ismert. A 9. gödörkomplexum egyik vermében egy őskori, nyéllyukas balta töredéke feküdt. A megmunkált kövek mellett jelentős azoknak a törmelékes köveknek a mennyisége, amelyet 6 objektumból gyűjtöttünk (1., 7., 9., 11., 13., 16. objektumok). A zömében csillámpalából, kisebb mértékben bazaltos andezitből és gneiszből származó kövek összsúlya 22,59 kg volt. A legtöbb kő (17,8 kg) az ásatás központi objektumából, a 9. veremkomplexumból került elő. A telepen előkerült kövek közül több égésnyomokat viselt magán. A kövek makroszkopikus vizsgálata nyomán elmondható, hogy azok a közép Maros völgyétől É-ÉK-re található, a Nyugati-Kárpátoknak nevezett hegységvonulat É-i csoportjából, az Erdélyi-középhegységből származtak. Geológiailag a hegység D-i része kristályos palából, É-i része pedig mészkőből áll. A bazaltos andezit a Detunáta bazalthegyből, a gneisz a Gyalui-havasokból, a palás kőzetek a hegység D-i vidékéről származnak. A kövek erdélyi eredetét 2 db fokozott figyelmet érdemlő habarccsal leöntött csillámpala töredék is megerősíti (9. objektum). Mindezek arra utalnak, hogy ezeket, s talán a törmelékes kövek teljes anyagát épített falazatból emelték ki, s hozták idáig. A kövek nyersanyaga által körvonalazott terület a 2-3. században Dacia provincia része volt. A Maros völgyében Hadrianus császár uralkodása alatt (Kr. u. 117-138) már kőből épült erődök léteztek, így Miciától (Vecel, Ve(el) Apulum légiós táboráig (Gyula- fehérvár, Alba Julia), sőt tovább K felé számos erőddel számolhatunk ebben a korszakban (Tóth 1986, 48, 55). Az M43 30. lelőhely köveinek egyik lehetséges beszerzési helye minden bizonnyal éppen e pusztuló erődök egyike lehetett. Az újabb és újabb kutatások rámutattak arra, hogy e jelenség nem egyedüli. Az M43 30. lelőhelytől DK-re 500 m-re fekvő, M43 31. lelőhely késő avar kori településén, a hasonló összetételű, 34 kg-nyi kőanyagban szintén voltak habarcsos kődarabok. Ugyanitt habarcs, sőt római tégla töredékei is előkerültek. Az Alföldön értékes kövek Maroson való szállítása könnyen megoldható volt az avar korban. Nem tudni, hogy a korabeli római erődök építőanyagának felhasználásról itt sejtés szintjén vázolt modell általános érvényű-e a Maros mellett fekvő késő avar kori telepekre. Bár a szerző által feltárt Magyarcsanád-Börcsök-dűlőben található késő avar kori telepen szintén boly- gatatlan leletkörnyezetben előkerült habarcsos tégla ez utóbbi vélekedést erősíti, a kérdés mégsem dönthető el egyértelműen. Az itt leírtak így legfeljebb munkahipotézis szintjén kezelendőek. Annál is inkább, mivel ezen intenzív távolsági külkapcsolatokra mutató vélekedés, éppen hogy ellentétes a korszakról eddig alkotott ismereteinkkel. Valójában nem bizonyítható az sem, hogy az avarok szállították a köveket, valamint kérdés övezi a telepen való felhasználásukat is. Ezen izgalmas kérdésekre megítélésem szerint végleges válaszokat csak újabb adatok bevonása nyomán kaphatunk. Patics, salak és vasbuca A telep 11 objektumából összesen 40,9 kg pati- csot gyűjtöttünk. Ennek közel felét (28,85 kg) a 9. verem betöltésében találtuk. Jelentős meny- nyiség került elő az 1. épületből (6,38 kg) és a 7. gödörből is (4 kg). Az áglenyomatos tapasz- tás darabok a telepen állt tapasztott falú épületek omladékából kerülhettek az objektumok földjébe. A paticsok mellett 10,24 kg salakot is begyűjtöttünk. Ezek, valamint a 16. gödörből előkerült, további vizsgálatokat igénylő vasbuca a környéken történő fémfeldolgozó tevékenységgel hozhatók kapcsolatba. 235
