A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
RÉGÉSZET - Szalontai Csaba - Benedek András - Károly László: A Kiskundorozsma Kettőshatár úti II. avar temető 434. sírja
Szalontai Csaba - Benedek András - Károly László A Kiskundorozsma Kettőshatár úti 11. avar temető 434. sírja a tudósi magatartás, tkp. a kétkedés képessége, mely elengedhetetlen része a szakszerű kutatómunkának. Ha valaki az általunk ismert avar kori emlékek kapcsán ultimátumszerű javaslatokkal, problémamentes megoldásokkal áll elő, az vagy naiv, vagy egyszerűen blöfföl. A rövid töredékekben fennmaradt vagy csak esetlegesen használt írásrendszerek megfejtésének nehézségét, esetleges lehetetlenségét, jól szemlélteti az ún. Bojla-felirat, mely egy rövid görög betűs, de nem görög nyelvű szöveg a nagyszentmiklósi leletegyüttes egyik darabján.72 Annak ellenére, hogy jól ismerjük a görög betűk közép-görög (bizánci) hangértékét, még sincs konszenzus a feliratot értelmező kutatók között annak olvasatát illetően. Göbl-Róna- Tas (Göbl-Róna-Tas 1995, 18-19) összesen 14 különféle olvasati javaslatot gyűjtött össze a nehézségek és problémák illusztrálására.73 Pedig a görög betűknek köszönhetően ez egy viszonylag egyszerű eset a nagyszentmiklósi kincs egyéb tárgyain található rovásírásos szövegekhez képest. Rövid elemzésünkben igyekszünk követni a fent megfogalmazott kritikai észrevételeket, és „mindössze" a rovásírásos szövegtöredékek alapos dokumentálására és paleográfiai kiértékelésére vállalkozunk. Minden egyes, a szövegek értelmezésével kapcsolatos megjegyzésünk hipotetikus jellegű, így megfelelő óvatossággal kezelendő. Általános megjegyzések Minden egyes írásrendszernek vannak szabályai, megkötései, melyek nélkül egyetlen egy írásrendszer sem használható egyértelműen. Azon írásrendszerek esetében, melyek még nem megfejtettek, de rokonságot mutatnak már megfejtett rendszerekkel, lehetséges egy nagyon minimális szabályrendszer definiálása, mely az adott írás használatának 72 A felirat egy omphalos csészén található. 73 Ismereteink szerint Helimski (Helimski 2000] volt a legutolsó, aki megkísérelte a felirat megfejtését - tun- guz nyelvűnek vélve a szöveget. Ezt a felvetést azonban egyetlen ismert történeti tény sem támasztja alá. vonatkozásában a peremfeltételeket foglalja magában - praktikusan fogalmazva: mi lehetséges, s mi nem az adott írásrendszerben. Ezek a megkötések nem közvetlen evidenciák vagy tények, csupán szabályszerűen levont következtetések azokból az írásrendszerekből, melyeket a török és mongol népek használtak korai történelmük során, és így nagy valószínűséggel valamilyen szintű rokonságban állnak a még megfejtetlen eurázsiai rovásírásokkal. Ez tehát olyan feltevések jól definiált halmaza, melyeket ugyan nem lehet közvetlenül bizonyítani, de számos tény támogat, ami praktikusan annyit jelent, hogy az alább ismertetendő szabályok olyan ismert abjad írásrendszerek közös tulajdonságai alapján lettek definiálva, mint a keleti ótörök rovásírás,74 az ujgur, a szogd, a manicheus és az arab írás. A szinte teljességgel ismeretlen kelet-európai rovásírások szakszerű kutatásában különösen fontosnak tartjuk ezeknek a szabályoknak a definiálását. Néhányuk már ismert, illetve az általunk összeállított lista minden bizonynyal további szabályokkal bővíthető, mégis úgy gondoljuk, hogy a jelen összeállítás biztos támpontként szolgálhat a kelet-európai rovásírások ingoványos birodalmában való eligazodáshoz.75 1. szabály: ha egy szó nyílt szótagra végződik, az utolsó magánhangzót mindig ki kell írni. 74 Habár a keleti ótörök rovásírás vitatott eredetű, számos jellemzője szoros rokonságra utal az ismert abjad írásrendszerekkel. Mi azon nézetet valljuk, hogy az alapkoncepció valamely abjad írásból származik, mely idővel speciális, részben belső keletkezésű kiegészítésekkel, egyedi innovatív megoldásokkal nyerte el végleges formáját. További részletekért 1. Clauson írását (Clauson 1970]. 75 Tryjarski (Tryjarski 2002 -2004/2, 49] világosan rámutat a kutatásban megnyilvánuló módszertelenségre: „In the rich literature of the subject published so far we find no works presenting the problems of the runelike inscriptions from the South East Europe in a methodological manner and with a reasonable completeness." Ahhoz hogy szemléltessük ezeket a módszertani problémákat, elegendő összehasonlítani a kelet-európai rovásemlékek olvasati javaslatait a keleti ótörök emlékek szövegeivel; 1. alább bővebben. 191
