A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
RÉGÉSZET - Szalontai Csaba - Benedek András - Károly László: A Kiskundorozsma Kettőshatár úti II. avar temető 434. sírja
Szalontai Csaba - Benedek András - Károly László A Kiskundorozsma Kettőshatár úti II. avar temető 434. sírja Az mindenesetre biztos, hogy a késő avar korban még a teljes ló vagy szarvasmarha sírba helyezése miatt sem növekedett meg érdemben a sírgödrök mérete, hiszen azokat lényegében egy átlagos méretű sírgödörbe is bele tudták helyezni, ha azt a halott fölé vagy mellé helyezték (Bede 2012, 190). Jelentős méretbeli növekedéssel akkor számolhatunk, ha az állatot a halott egyik oldalára temették el (Nagy 1998, 27, Abb. 10, 156, Abb. 68, 160, Abb. 71, 162, Abb. 72, 168, Ab. 77). Fontos megjegyezni, hogy a dorozsmai ló és/ vagy szarvasmarha részeket tartalmazó sírgödrök méretben nem különböznek a többi sírtól, ami mindenképpen kiemeli az állatmelléklet nélkül eltemetett egyének kiemelkedő rangját. A két temető tájolási különbségei még inkább hangsúlyozza a két közösség élesen elváló temetkezési szokásait és eltérő tradícióit.23 A 434. sír tájolása ugyanis Ny-K, a fej 290 foknál van, és a II. temetőre is ez jellemző. Azonos az összes sír tájolása is, átlaguk 293 fok. Az értékek 260 és 330 fok között mozognak, a leggyakoribb a 300 fok (16 sír) és a 290 fok (9 sír) (11. kép 1). Az I. temető sírjai viszont döntően ÉNy-DK irányításúak (átlaguk: 313,57 fok, 11. kép 2), de több olyan sírt is akad, amelyek irányítása É-D, de az északi tengelytől már keleti irányba tértek el, azaz az 1-30 fok felé (1. kép). A statisztikai átlagot ezek az alacsony értékek egyértelműen lefelé húzzák, emiatt a 313 fok nem tűnik annyira markánsnak, de ezeket kiemelve már 322,77 fokot kapunk, ami jobban jelzi az eredeti tájolási szándékokat. Míg az I. temetőben a legtöbb sír a 340, 360 fok felé irányul, addig a II. temetőben a 300,290 fok irányába. Az I. temető sírjai - leszámítva az egyedi eseteket - főleg a 300-360 fok tartományban mozognak, addig a II. temetőé 280- 300 között van. A különbségek legalább annyira hangsúlyosak, mint a sírgödör méreteiben. 23 A feltárás során rögzítettük a sírgödör és a halott tájolását is. Elemzésünkben azonban - követve a szakirodalomban olvasható szempontokat (Tomka 1975, 8) csak a sírgödör tájolási adataival dolgoztunk. Az ilyen nagyfokú eltérés esetleg magyarázható lenne domborzati okokkal is (Tomka 1975, 7), ilyenről azonban nincs szó, hiszen a két temető ugyanazon a dombháton helyezkedik el. Az egy temetőn belül megfigyelt eltérő tájolású csoportok értelmezésénél vagy időrendi, vagy etnikai különbségeket lehet magyarázatként felhozni (Tomka 1975, 8), amit magunk mindenképpen kiegészítenénk egy harmadik lehetőséggel is: az etnikai-társadalmi különbség felvetésével. Az elsőt esetünkben kizárhatjuk, hiszen a két temető használata ugyanarra az időszakra tehető, pontosabban a II. temető használata idején az I. temető is végig használatban volt. Már az is valami nagyon hangsúlyos különállást jelez a két közösség között, hogy nem ugyanazt a temetőt használták, amit tovább fokoz a sírgödrök mérete és a tájolásban való eltérések is. Kizárva tehát az időrendi okokat, úgy véljük, hogy - az alább bemutatandó embertani adatok alapján - esetünkben sokkal inkább az etnikai-társadalmi különbségnek van nagyobb valószínűsége. Hasonló térbeli elkülönülést figyelhetünk meg a Kettőshatár úti lelőhelytől alig 2 km-re található Szeged-Fehértó-A lelőhelyen is, ahol a Ny-K-i tájolású sírok szintén elkülönülnek az ÉNy-DK-i tájolásúaktól, de itt korántsem ennyire élesen24 és a tájolásbeli különbségeket időrendi okokkal magyarázza Madaras (Madaras 1981, 37-38; uő 1995, 80-83). A Kettőshatár úti II. temető harmadik markáns jellemzője az, hogy a temető minden egyes 24 Ráadásul az összesítő térképre ránézve elsőre azt hihetnénk, hogy a Ny-K-i irányítású sírok itt is olyan - az átlagostól eltérő - nagyságú sírgödrök voltak, mint a Kettőshatár úti II. temetőben, hiszen az összesítő térképről (Madaras 1995, 10, Fig. 3, és a kötet végébe befűzött, számozás nélküli kihajtható térkép] ez lenne leolvasható, ahol nagyméretű, az átlagosnál lényegesen szélesebb sírokat láthatunk a lelőhely nyugati felében. Sajnos a sírleírások adatai nincsenek összhangban a rajzzal, és az adatok alapján inkább átlagos méretű sírgödrökre kell következtetnünk, nem pedig a Kettőshatár úthoz hasonlókra, így ezt csak részben tudjuk párhuzamként említeni. Ettől természetesen a tájolásbeli azonosság miatt a párhuzam érvényes a két temető, a fehértói és a kettőshatári temetők között. 169
