A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
RÉGÉSZET - Tóth Anikó: Kiskundorozsma-Nagyszék (M5. Nr. 34. 26/72] szarmata település álatcsont leletei (Előzetes értékelés]
Tóth Anikó Kiskundorozsma-Nagyszék (M5. Nr. 34. 26/72) szarmata település állatcsont leletei nem római import állatok5 (Vitt 1956; Vörös 1993). Az egyedek életkorcsoportok szerinti megoszlását tekintve infantilis, juvenilis, subadult, aduit és maturus egyedek egyaránt előfordultak, ami a ló többhasznúságára enged következtetni (húsfogyasztás, nyerges állat). A metapodiumokon megmunkálás nyoma található. Például az 1881. objektum ló bal metacarpus dorsalis felülete egyenes síkfelülettel csiszolt, feltehetően nem „csontkorcsolya". A 638. objektum ló kapocscsontot (mp2/4) csontárként használhatták (2.2.1; 2.2.2. és 2.3 kép). Sertés (Sus domesticus Erxleben 1777) 1424 db lelet/min. 84 db sertés egyed A sertéscsontok (6%, 3. táblázat) közül a hím és a nőstény egyedek hosszúcsont maradványai erősen töredezettek. Ebből adódóan marmagasság becslése két egyed esetében végezhető az astragalus alapján. A számított marmagassági érték két egyedhez tartozott (kb. 54 cm) (Teichert 1969; 8. táblázat). A csontok testrégió szerinti megoszlását vizsgálva a leletek jelentős része a fej (53%), a törzs (20%) és húsos végtag (22%) régióhoz tartozik (Vörös 2007) (4. táblázat). Kutya (Canis familiaris Linné 1758) 2175 db kutya lelet/min. 35 db kutya egyed A szarmata kutyacsontok (9%, 3. táblázat) jelentős része csaknem teljes vázak részét képezte. Az egyedek Koudelka módszerével számított marmagasság (45,3-61,2 cm) vizsgálata alapján három testméret kategória különíthető el mindkét nem esetében (Koudelka 1886) (8. ábra; 7, 8, 9, 11. táblázat). Ezek a kistermetű, a közepes termetű agárjellegű (kecses típusúak) és a nagytestű, erős csontozatú juhászkutyák. A nagyállattartáshoz ez utóbbi nélkülözhetetlen őrző-terelő pásztorkutya lehetett. Macska (Felis catus Linné 1758) 135 db macska lelet/min. 6 db macska egyed 5 Brauner karcsúsági index, metacarpus alapján. A szarmata házi macskacsontok (0,5%, 3. táblázat) jelentős része csaknem teljes vázak részét képezte. A 3-4. században kereskedelem útján a Barbaricumba kerülő házi macska római kapcsolatokra utal. Háziszárnyasok házityúk és kakas Gallus domesticus (Linné 1758) 24 db lelet/min. 9 db egyed házilúd Anser domestica (Linné, 1758) 25 db lelet/min. 4 db egyed A nagyszéki feltárt településrészleten a háziszárnyasok száma kicsinek bizonyult. A házityúk és kakas csontjainak aránya a háziállatok 0,5%-a. A 3-4. században kereskedelem útján a Barbaricumba kerülő házilúd római kapcsolatokra utalhat (3. táblázat). Szarmata vadászott állatok, halászat, gyűjtögetés A vadászott nagyemlősök a vaddisznó és a gímszarvas (vetett agancsán vágásnyomok találhatók - 1137. objektum agancsszár 1.1 és 1.2. kép). Prémes állat a mezei nyúl. A folyami kagylók és a csuka maradványa a természeti környezet táplálékforrásainak kiaknázására is utal, egyben környezetjelző szerepük is van. A rágcsáló és kistestű ragadozó leletek (házi egér, hörcsög, ürge, pele, nyest, borz), ameny- nyiben a régészeti és radiokarbon vizsgálatok azok korszakhoz kötődését igazolják, szintén környezetjelző értékűek (1-2. táblázat). Egyéb korszakok leletei A bronzkori leletek száma csekély, szórványleletek (1. táblázat). Az újkori leletek gazdasági haszonállatok (szarvasmarha, juh, sertés) és ház körüli állatok, madár (ló, kutya, házityúk) maradványai voltak. A bizonytalan és ismeretlen korú leletek mind háziállatok maradványai, feltehetően recens csiga héjával. 137
