A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 2014., Új folyam 1. (Szeged, 2014)
RÉGÉSZET - Kujáni Yvett: Adatok a Maros-Körös közének 4-5. századi temetkezéseihez az apátfalvi temető alapján
Kujáni Yvett Adatok a Maros-Körös-közének 4-5. századi temetkezéseihez az apátfalvi temető alapján Sírformák, a sírgödrök mérete, kialakítása Az apátfalvi temető sírjainak csaknem mindegyike egyszerű aknasír. A lekerekített sarkú téglalap alakú sírgödör a szarmata kor legáltalánosabb sírformája. Egyetlen sírgödörnél figyelhettünk meg padkás szerkezetet (189. sír], egyéb sírépítményre utaló nyomot nem találtunk. Hasonló szerkezetről számol be Kulcsár Valéria, a Lajosmizse-Kónya-majori feltárásnál, ám ott a padkák vagy mindkét hossz- tengely mellett, vagy csak a rövidebbik oldalak végeinél találhatóak meg (KULCSÁR 1998, 129-132], Apátfalván olyan sírgödröt tártunk fel, amelynek padkája csak egyoldali, széles, funkciója kérdéses. A 150. számú objektum bontásakor került elő a 171. számú temetkezés, amelynek önálló foltja nem volt. A 238. sírt a 125. árokból bontottuk ki. Itt megfigyelhettük a sírgödör formáját, mely szintén lekerekített téglalap alakú volt, ám a sekély humuszréteg miatt nem jelenthetjük ki, hogy valóban aknasír volt. Az aknasírok hosszúsági és szélességi adatainak ismeretében szükségtelennek ítéltük meg az indexálás módszer alkalmazását.13 Mind a temető összesítő térképének, mind a sírok eredeti dokumentációjának áttekintését követően ránézésre is megállapítható, hogy a sírok téglalap alakúak, ezen belül is közepes arányúnak mondhatóak. Ugyanez vonatkozik az árokkerettel jelölt sírgödrökre is. Kivételt jelent a 131. és 132. kettős temetkezés sírgödre, amely a szabályos négyzet felé közelít. A temető sírjainak egyik fő jellegzetessége, hogy méretarányuk tekintetében a Barbaricumban ismert szarmata temetkezésekhez viszonyítva összességükben kiemelkedő nagyságúnak számítanak.14 A hosszúságuk átlagosan 243,6 cm, ha ebből leszámítjuk a gyermeksírokat, akkor 267,1 cm, ami jóval az 13 Istvánovits Eszter a tiszadobi temető elemzésénél alkalmazta első alkalommal ezt a módszert (istvánovits 1991, 35). 14 Vö. Kulcsár 1998, 121-140. átlag felettinek mondható. A leghosszabbat a 145. sírban fekvő felnőtt, míg a legrövidebb sírgödröt a 152. sír szintén adultus korú halottja számára készítették. (1. táblázat] A teljesen feltárt temetőnkben az egységes ásatási technológia és dokumentálás lehetővé tenné a feldolgozott adatok értelmezését, mégsem adna lehetőséget egyéb (pl. „a mélyebb sírok gazdagabbak"] következtetések levonására. Táblázatunkból (1. táblázat] jól látható, hogy a rablottság és a sírmélység összevetése sem mutat összefüggést. Kijelenthetjük, hogy a temetőben a gyermeksírok sem hosszúsági és szélességi, sem mélységi adatokban - ellentétben például a madarasi temetőben lévőkkel (KŐHEGYI- VÖRÖS 2011,243] - nem mutatnak szignifikáns eltérést a felnőtt temetkezésekkel szemben. Ezen a helyen említjük meg, hogy az apátfalvi temető 47 sírgödre közül 3 objektumot, az altalajban jelentkező foltja alapján temetkezésnek gondoltunk, lelet azonban nem került elő belőlük. Méreteik és a temetőben elfoglalt helyzetük alapján feltételezzük, hogy valójában ezek is temetkezési céllal megásott gödrök. A temetkezés hiányára a további kutatás adhat magyarázatot. Hasonló, a temető szerkezetbe szervesen illeszkedő, ám üres sírgödörrel, több korabeli temetőben is találkoztunk.15 Körárkos temetkezések A temetkezések ismert jelölésére lelőhelyünkön a körárok megléte utalt. Az apátfalvi temetőben a 47 sírgödör közül 5 esetben fordult elő nyitott árokkeret (127., 130., 131., 132., 177., 189. sír) (2. tábla). A Vörös Gabriella összefoglaló munkájában (VÖRÖS 1985, 129-172) leírtaktól itt sem térhetünk el. Az árkok szerkezete megegyezik az általa megfogalmazottakkal. A mi esetünkben kör vagy ahhoz közelítő formájú keretelést tapasztaltunk, a nyitott alakzat egyetlen bejárata pedig dél felé mutatott. Minden esetben 15 Pl. Mezőszemere-Kismari-fenék (vaday-domboróczki 2001,45). 104
