A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)
Irodalomtörténet - Lengyel András: A Vasárnapi Kör „regenátja”. A gondolkodó Ritoók Emma
csak Ritoók Emma révén létezett, persze nem lett egyben emberileg is harmonikus közösség (jóllehet Ritoók Emma elsősorban erre vágyott); többnyire csak "metaszubjektív síkon" s csak "frakciókban" létezett - de létezett s hatott. Volt benne egy Balázs - Lukács, egy Bloch - Lukács, egy Balázs - Ritoók, egy Bloch - Ritoók, s egy Zalai - Ritoók páros, de valamennyien "tudtak" egymásról, véleményeik szembesültek, s valamennyien inspirálták vagy legalábbis kontrollálták egymást. Természetesen nem azonos tehetségű és karakterű emberek társulásáról volt szó, s az is fölmérhetetlen, hogy ki miben hatott a másikra. Bizonyosnak csak egy többé-kevésbé egységesítő intellektuális légkör meglétét föltételezhetjük, amelyben az ötletek, problémák, gondolatok folyamatosan cirkuláltak. Ritoók Emma e körben mind Bloch, mind Lukács nálánál nagyobb tehetségét elismerte, mint gondolkodókra fölnézett rájuk - bár mindketten jóval fiatalabbak voltak nála. Balázs Bélához való viszonya más volt; őt "meleg, anyás szeretettel és teljes hittel" vette körül 68 , s Zalai Bélát is egyféle pátyolgató szeretettel kezelte, sokáig elsősorban emberként becsülte. De - s ez is jellemző rá - gondolkodói eredetiségét is alighanem elsőként ő vette észre. E kis körben azonban, amennyire megítélhető, az intellektuális respektus kölcsönös volt; minden elválasztó életrajzi, pszichológiai stb. mozzanat ellenére a társak Ritoók Emmát is becsülték. Ernst Bloch például készülő filozófia rendszerének, a "Systemanak" egyik fejezetét neki akarta ajánlani. 69 S e gesztusa értékét mutatja, hogy e munka egy másik fejezetét Georg Simmelnek, egy harmadikat pedig Lukács Györgynak szándékozott ajánlani. S a többiek gesztusai is megbecsülésre, elismerésre vallanak. Hogy jött létre ez a kapcsolatháló? - pontosan nem tudjuk. Annyi bizonyos, hogy 1910. május 28-a körül, egy keltezetlen levelében Balázs Béla már arról tájékoztatta Lukácsot, hogy Ritoók Emma írni készül A lélek és formák-ró\. 70 Ekkor tehát már valószínűleg megtörtént Ritoók és Lukács megismerkedése, egymásra való fölfigyelése. Ettől kezdve mindenesetre Ritoók Emma neve rendre fölbukkan Balázs és Lukács, illetve Fülep és Lukács levelezésében. Egy október 6-a körüli Balázs-levélből arról értesülünk, hogy Ritoók Balázs verskötetéről, A vándor énekel-iő\ is írni készült - a Pesti Naplóban. 71 Ekkorra tehát már valamiféle laza szövetségvállalás körvonalai is kezdtek formálódni. Sőt, mint Lukács Popper Leóhoz írott leveléből (1910.okt.9.) kitetszik, ezidőben már létezett egy olyan terv is, hogy Lukácsék átveszik a Renaissance folyóirat irányítását, s az egyik rovatvezető Ritoók Emma lesz. 72 Ez a terv ugyan csak terv maradt, a folyóiratátvétel elmaradt, de a közös munkára újabb s újabb kombinációk születtek. 1910. október 28-án például, amikor Lukács a Szellem címmel tervezett filozófiai folyóiratuk lehetséges tartalmáról írt a szerkesztő-kiadó Fülep Lajosnak, mint lehetséges közreműködőt említette Ritoók Emmát is. Ritoók, írta ekkor Lukács, lefordítja Simmel egyik cikkét az új folyóirat számára, ha Fülep is úgy gondolja. 73 Majd november 9-én, egy újabb levélben újra hangsúlyozta, hogy a fordítást Ritoók "jól" megcsinálja. 74 December 13-án pedig Fülep, aki nem akarta hozni Simmel cikkét, azt írta Lukácsnak: Ritoóktól "mindenesetre kérjen valamit s ha alkalmasnak tartja, küldje 68 Balázs Béla 1982. 1.573. 69 Mesterházi Miklós — Mezei György szerk. 1984. 14. 70 Lukács György 1981. 218-219. 71 Lukács György 1981. 249-250. 72 Lukács György 1981. 256. 73 Fülep Lajos 1990. 185-186. 74 Fülep Lajos 1990. 188. 257
