A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Irodalomtörténet - Lengyel András: A Vasárnapi Kör „regenátja”. A gondolkodó Ritoók Emma

ként, írta, "Nagy modern műveltség és egy éles intelligencia kissé árnyéktalan világossága ömlik el az egészen. "

œ Intellektusa erejét azonban Ritoók Emma ebben a könyvében is megmutatta, s ezt bírálói rendre méltányolták is. Juhász Gyula szerint pl. a könyv "csupa okosság és ideges finomság"

61

, Ady úgy vélte, "A nagy véletlen egy nagyon-nagyon komoly és mégis érzékeny és finom entellektüelnek lelki útinaplója"

62

; Balázs Béla pedig ennek az intellektusnak a természetét is leírta, amikor ezt az "éles intelligenciát" így jellemezte: "Ez az intelligencia csap meg mindenekelőtt, mint hűvös szél. Szinte ridegnek és száraznak találjuk eleinte. De aztán itt-ott eszünkbe jut, hátha ez a szigorú okosság csak tartózkodás, védekezés? Mert talán az első naiv szónál elsírná magát? - Mikor betettük a könyvet, [ezt már] biztosra vesszük."

63 S alapélménye, a folytonos keresés és vergődés is megkapta az itészi nyugtázást. Juhász Gyula szerint A nagy véletlen "csupa öntudatos lelkek vergődéséről szól, akik egymást keresik, akik ha megtalálják is egymást, szörnyű távolságokon keresztül, vagy a mámor öntudatlan percében beszélhetnek csak egymással, mert mint egy új poétánk mondja, nincs semmi oly távol egymástól, »mint két emberiélek«."

64 S érdekes, hogy Ady is ezt, a könyv "líráját" ismerte el leginkább: "Frissek, őszi harmatosak, egy kicsit bánatosak, majdnem versek Ritoók Emma némely visszaemlékezései: ezek a könyv legnagyobb értékei. Egy képnek, egy szobornak, egy mélységes hangulatú estének, egy holdvilágos tavaszi éjnek a Munceau-park Maupassant-szobra előtt, egy olvasmánynak, egy talányos, érdekes, utunkba került emberlénynek az emlékéhez sokszor közelebb van a szívünk, mint a művészi alkotáshoz, melyet nemzünk vagy szülünk".

65 Balázs Béla véleménye pedig tulajdonképpen összetartozásuk lelki élmény alapjait fedi föl. Ő "talajvesztett csavargók és keresők" találkozásában látja a lényeget, s úgy látja: "Széles e világ egyetlen kerítések nélkül való erdővé lesz, melyben bujkálunk és keressük egymást, mi talajvesztettek. Csodálatos ösztönnel találunk egymásra és verődünk furcsa kolóniákká a polgári társadalom szintjén úszva, a legkülönbözőbb nemzetiségek és race-ok. "

й Minden bizonnyal ez, a "szabad intellektuális élet" embereket-társakat kereső reménye győzött a szaktudományos ambíciók fölött. S ez teremtette meg hosszú időre közösségét is Balázs Bélával s az ő baráti körével. 5 A következő évek inspiráló gondolkodói közeget teremtettek köréje. Létrejött az a kvázi-baráti kör, amely - az ő közvetítései révén is - filozófiai életünk egyik legjelentősebb társulása lett. Balázs Béla révén legkésőbb 1910-ben kapcsolatba került a fiatal Lukács Györggyal; ő pedig régi barátját, Zalai Bélát s az 1908-ban - valószínűleg Würzburgban, Külpe professzor környezetében - megismert Ernst Blochot "kapcsolta be" Balázs és Lukács körébe.

67 Bloch, tudjuk, utóbb össze is barátkozott Lukáccsal, s jelentősen befolyásolta gondolkodói törekvéseit. Ez a kör, mely e formájában jórészt 60 Balázs Béla 1908. 497. 61 Juhász Gyula 1968. 312. 62 Ady Endre 1973. 326. 63 Balázs Béla 1908. 497. 64 Juhász Gyula 1968. 312. 65 Ady Endre 1973. 327. 66 Balázs Béla 1908. 498. 67 Erről a baráti körről elsősorban a Lukács-kutatás tudósít. Vö.Vezér Erzsébet szerk. 1967. 34. Mesterházi Miklós — Mezei György szerk. 1984., Lukács György 1981. 256