A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)
Irodalomtörténet - Lengyel András: A Vasárnapi Kör „regenátja”. A gondolkodó Ritoók Emma
Szigligeti Társaság 200 koronás pályadíját nyerte el, 1899-ben pedig egy újabb Kielland-kötet (Elbeszélések) fordítójaként lépett a nyilvánosság elé. Ezek a munkái azonban elsősorban még kortörténeti dokumentumok, Ritoók Emma tájékozódását jelzik. Jellemző, hogy az északi irodalmakból, amelyeknek magyarországi recepciójában érdemes szerepet töltött be, először éppen a Méreggel próbálkozott. E fejlődésregény ugyanis, ahogy Bernáth István írja, a "közvetlen elvszerűség, az oktatás korszerűsítése, az önálló embert és szabadon gondolkodó állampolgárt nevelő iskola eszméje vezette" 21 . Ritoók Emma eszményei és vágyai ékkor maguk is ebben az irányban mozogtak; választása inkább mentális, mint esztétikai szempontú lehetett. A fordulatot életében alighanem Wlasics Gyula már említett 1895-ös rendelete hozta meg. Ezzel ugyanis lehetővé vált, hogy értelmiségi pályára menjen. így, túl a harmincon (!), gyorsított ütemben leérettségizett. Az 1898/99. tanévben még csak a 6. gimnáziumot végezte el a váradi premontrei gimnázium magántanulójaként, a következő évben azonban már az érettségiig is eljutott. 1900 júniusában, "rendes" életkorú társaival, pl. Bresztovszky Ernővel egy időben maturált - jeles eredménnyel. 22 Utóbb, már idézett 1911-i önéletrajzában úgy látta, ezzel kezdődött meg "igazi élete". 23 1900 őszén, 32 évesen ugyanis kikerült a szülői ház zárt világából, s mint a férfiak, ő is a budapesti egyetem rendes hallgatója lett; önálló, "modern" nő, aki tudatos életet él. Bölcsészetet tanult, egy olyan időszakban, amikor az egyetemen a "padokban [olyan] diákok és diáknők ültek, akikből idővel a mai [ti. a modern, nyugatos - L.A.] magyar irodalom javarésze rekrutálódott" 24 . Itt bontogatta szárnyait az időben pl. Babits Mihály, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Balázs Béla, Oláh Gábor, Gábor Andor, Mohácsi Jenő, Tóth Árpád, Antal Sándor, Pogány József, Bresztovszky Ernő, György Oszkár, Reichard Piroska s Zalai Béla is. Egy - különbségeik és kontroverziáik ellenére is - nagy nemzedék. S Négyessy László professzor nevezetes "stílusgyakorlatain", amelyeknek Ritoók Emma is résztvevője lett, e nemzedék együvétartozásának tudata is megteremtődött. 25 Ekkori alakját Juhász Gyula egyik emlékező cikkéből ismerjük; Juhász egyetemi emlékeibe ugyanis "eleven, markáns vonásokkal rajzolódott" be "Ritoók Emma törékeny, ideges alakja. Mindig szürke volt és mégis mindig érdekes és nagy, szent komolysággal vált ki az új élettől, a szép szabadságtól és az ismeretlen titoktól egy kissé mámoros és szeleverdi nőkollégái közül. Egész embernek látszott mindig, akár a klasszikus filológus órákon figyelte a kopasz és rengeteg tudású Hegedűs István antikságot imádó, lelkes fejtegetéseit, akár a modern lélektan kísérleteibe merült el okos, barna tekintete. Mindig tanult, mindig érdeklődött és míg egy fejjel kivált lemondásos bölcsességével és érett tudásával a többiek közül, addig ő maga volt a hallgatag szerénység és merő jóság. Milyen szeretettel becézte félénk, járatlan, szőke és barna leánypajtásait, akik a könyvek szürke városában nagy és csodálkozó szemekkel révedeztek el, keresve a fonalat, mely abban a modern labirintusban elvezesse őket oda, ahová a tudományszómjuk akarja. " 26 Hogy mi volt, mi .lett ezeknek az éveknek a hozadéka? - nehéz megmondani; filológiai előmunkálatok híján csak találgatnánk. De annyi bizonyos, egyetemistaként 21 Bernáth István szócikkét ld. Király István főszerk. 1979. 252. 22 Tanulmányairól ld. az iskola nyomtatott értesítőit. 23 Ritoók Emma 1911a 24 Juhász Gyuía 1969. 46. 25 Grezsa Ferenc 1964. 23-27. 2 6 Juhász Gyula 1968. 311-312. 247
