A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Irodalomtörténet - Lengyel András: A Vasárnapi Kör „regenátja”. A gondolkodó Ritoók Emma

nak.

5 Sőt az is tudható - s erre éppen Lukács hívta föl a figyelmet - hogy, "mint egészen okos nő, barátságot tartott fenn Blochkal és Zalaival",

6 a 20. századi filozófia e két izgalmas egyéniségével. S Ritoók Emma maga is írt néhány fontos tanulmányt, amely mindenképpen helyet biztosít neki a magyar elméleti gondolkodás történetében; filozófiai hagyományunk nem olyan gazdag, hogy ezekről a műveiről lemondhatnánk.

7 S gondolkodástörténeti szerepét az sem hatálytalanítja, hogy egy idő után szakított a vasárnaposokkal, sőt - A szellem kalandorai (1921) című kulcsregényében - nyiltan szembe is fordult mindazzal, aminek sokáig maga is része volt; "renegát" lett. Mindez azonban csak annál élesebben veti föl a kérdést: ez a kétségtelenül "rossz" író, ez a gondolkodói közegét megtagadó "renegát", hogyan s mi által lehetett a Vasárnapi Kör tagja? Mi magyarázza, hogy olyan jelentős gondolkodók, mint pl. Ernst Bloch, Lukács György, Zalai Béla szellemi társuknak fogadták el? S ha már valamiképpen megvoltak benne azok az intellektuális diszpozíciók, amelyek erre az együttműködésre alkalmassá tették, miért fordult mégis szembe velük? Miért tagadta meg azt a szellemi kört, amely életének kétségkívül legszínvonalasabb, leginkább inspiráló közege volt? A szellem kalandorai létrejöttét magyarázva Lukács György úgy vélte, a szerelmi reményeiben csalódott csúnya vénlány bosszúja ez a mű. "... tulajdonképpen Bloch és Zalai ellen irányul ez a könyv. Ok voltak Ritoók Emma barátai és szegény nem tudta nekik megbocsájtani, hogy egyik sem volt soha szerelmes belé. [...] ezek, ha asszonyt kerestek, máshol keresték."

8 Nem kétséges, meglehetősen gonosz és kaján állítás ez, de valószínűleg nem teljesen alaptalan. Ez a ressentiment, igaza lehet Lukácsnak, belejátszhatott a szakításba. Ám teljes magyarázatnak kevés - s (az emlékező részéről) önáltató. Az igazi konfliktust inkább elfedi, semmint megmagyarázza. A lényeg, amennyire ez utólag kikövetkeztethető, jóval mélyebben keresendő. A magyarázat inkább abban a mély (s végsősoron fölszámolhatatlan) inkogruenciában van, amely Ritoók Emma egyéni életútja során, a számára adott föltételek talaján jött létre s örök benső harcra, érzelmi és intellektuális vergődésre kárhoztatta. Egyéni képességei, intellektuális vonzalmai s jórészt műveltsége is nem kerültek, talán nem is kerülhettek összhangba azzal a társadalmi közeggel, amely elsődlegesen szocializálta s érzelmileg magához láncolta, de amelyben soha nem volt a helyén. Az a társadalmi közeg pedig, amelyhez műveltsége, intellektuális törekvései közelítették, érzelmileg, habituálisan mindig idegen maradt számára. Az a társadalomtörténeti határhelyzet ,

9 amelyben élt, így eleve és lényegileg konfliktusos volt. Rangtartó és reprezentáló "uriasszonyi" életformára lett volna predesztinálva, de részben előnytelen külseje, részben - s döntően erős intellektuális ambíciói miatt nem a szokványos - szellemi értelemben üres uriasszonyi életet választotta. Intellektualitásba menekülő vénlány maradt, aki azonban saját származási közösségében intellektuális kielégülést nem találhatott, annak a közegnek pedig, amelyben szellemi partnerekre találhatott, életvitelbeli, habituális és szubkulturális okokból nem lehetett erőfeszítések nélküli, "természetes" tagja. Az un. úri vagy történeti középosztály s az intellektuális pályákon mozgó asszimiláns zsidó polgárság összehangolódása nem következett be, sőt az évek során a magyar társadalomfejlődés súlyos problémák sorát halmozta föl. Ritoók Emma a maga módján 5 Nóvák Zoltán 1979., Karádi Éva - Vezér Erzsébet szerk. 1980. 6 Vezér Erzsébet szerk. 1967. 34. 7 Sajnos Hanák Tibor filozófiatörténete csak egy fölsorolásban említi a nevét. Vö. Hanák Tibor 1981.240. 8 Vezér Erzsébet szerk. 1967. 34. 9 A magyar "úri középosztályról" ld. Hanák Péter 1978. 403-515., különösen 458-463. 244