A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)
Régészet - Kovács László: A Móra Ferenc Múzeum néhány régi, honfoglalás kori leletanyagáról: Oroszlámos, Horgos, Majdán, Rábé (Csóka)
amulett (15) 69 , levél alakú csüngők (4-5, 106) 70 , a lemezkarperecek több típusa (91-94, 69 Inkább csak közrendű nők és gyermekek viselték nyakláncra fűzve vagy övre függesztve a bajelhárító szerepű, átfúrt vagy keretbe foglalt állatcsontokat és állatfogakat: DIENES 1972, 5153; DIENES 1975, 101. A nevezett célra több féle állat fogát látták alkalmasnak: kutyafog: Csanytelek (Cs)-Dilitor 57. sír: SZÉLL 1941, 252, 254: XII.t.A.13; Vésztő (Bé)-Kótpuszta 3. sír: DIENES 1972a, 101; medveagyar: Piliny (N)-Leshegy 3. sír: DIENES 1972, 48: 15.á; SzobVendelin 7. sír: DIENES 1972a, 101; szarvas felső szemfoga: Nagytarcsa (P)-Temető u. 5.: KOVÁCS 1985, 125, 126: l.á.2; Székesfehérvár (F)-Demkóhegy 12. sír: kutyafoggal együtt: DIENES 1972a, 101; Tímár (SzSzB)-Béke TSz major I. tem. 8. sír: KOVÁCS 1988, 126, 131: 5.á.5d; vadkanagyar: Szob (P)-Kiserdő 60. sír: BAKA Y 1978, 29-33, 31: 16.t; 37: 21.t.41. A pilinyi és szobi sírt érme keltezi a 10. századra: KOVÁCS 1989. 54, 67. 70 A honfoglaló magyarok előszeretettel használták a különféle levél alakú véreteket, illetve lemezes csüngőket ékszerként és lószerszámdíszként egyaránt (LÁSZLÓ 1943, 16-17, 20-58; DIENES 1973, 211.). A férfi sírokban a lószerszám csüngődíszei ritkák, néha szinte hal alakúak, csörgős középrésszel: Kolozsvár (Cluj-Napoca)-Zápolya u. 11. sír: 1 db: LÁSZLÓ 1943, 16-17; Zemplén (Zemplín, okr. Trebisov)-Szélmalomdomb: 4 db: BUDINSKY-KRICKA—FETTICH 1973, 36-38, 24.á.l-4; ismeretlen lh.: HAMPEL 1900, 737, 736: CV.t.4; a típusról: KIRPICNIKOV 1973, 20-33; továbbá levél alakúak, domborúan kiemelkedő, ugyancsak csörgős középrésszel: Budapest-Farkasrét: 7 db: DIENES 1973, 190, 211-212, 191: 6.á. 19-25; vagy hasonlóak, de különféleképpen kialakított felülettel: Karos (BAZ)-Eperjesszög II. tem., 52. sír: 11 db; uo. III. tem., 11. sír: 6 db: közöletlenek (a BTM időszaki kiállításán, 1990); végezetül ide sorolhatóan a különféle, a megszokottnál nagyobb méretű levél alakú veretek: Alsóverecke (Nizni Vorota, Zakarpats'ka obi.): FETTICH 1937, 72, 32.t.4; Bodrogszerdahely-Bálványhegy: VSNS 195-196, 195: 93.á.3. A női sírokban a lemezes, ritkán öntött, leginkább ezüst, ill. aranyozott ezüst, ritkábban arany (bronz alátétlemezzel: Kétpó) fehérfém 4 (Rácalmás-Göböljárás), ónozott bronz (VárpalotaSemmelweiss u.), bronz (Bocsár) levél alakú csüngők három féle használat nyomát őrizték meg. 1. A nagy méretű (h: 6-7 cm-től), rendszerint ezüstlemezből kivágott, s általában 1-2 virágfejű szegeccsel vagy T-alakú bimbós-indás fejű szegeccsel felerősített díszek közvetlenül a szügyelő vagy farhám szíjára, vagy az ezekről lelógó mellékszíjakra lehettek felszegecselve. 2. A jóval kisebb (h: mintegy 4 cm-ig), legtöbbször ezüst, a csüngőlemezzel együtt kivágott fülű, vagy külön rászegecselt lemezfülű példányokat akár többedmagukkal is, igen gyakran ezüstláncra függesztve női ékszerként viselték. A sírleletekre alapozva ide lehetett sorolni a hitelesen meg nem figyelt kis csüngőket is. Öntött változatuknak - pl. Bácskeresztúi; (Ruski Krstur, opst. Kula): HAMPEL 1900, 587-588, 587: 34.1.8; Nagyhalász (SzSzB)-Zomborhegy 3 sír: KOVÁCS 1989a, 168: 2.á. igen hasonló az alakja és a felfüggesztési módja, de oly mértékben más a díszítése, hogy listába nem vettem őket. 3. Az ugyancsak kisebb, de nem füles, hanem felvarró lyukas, vagy virágfejű szegecses felerősítésű levél alakú díszeket a női ruhára, esetleg a fejdísz szalagjára varrhatták fel. Ide sorolhatók a hasonló, de megfigyelés nélkül előkerült példányok is. 4. Egyelőre önálló csoportot alkotnak a közöletlen példányok. A lemezes csüngők többségét úgy díszítették, hogy középrészüket a csüngő alakját követően leginkább fordított csepp, ritkábban szív (pl. Kunágota, Solt) vagy kör (pl. Gégény) alakban bemélyítették és bearanyozták. Néha ezt a középrészt is tagolták (pl. 106, Koroncó-Bábota, Városföld-Aranykalász TSz). Olyan példányok is ismeretesek, amelyeken a díszített középrész nem őrizte meg a felület fent említett szimmetriáját (Kétpó, Koroncó-Bábota, SzatymazŐszeszék). Máskor a középrészt éppen fordítva, kifelé domborították (Hetény-Disznólegelő 300. sír, Letkés-Téglaégető II. tem. 76. sír, Sóshartyán-Hosszútető 30. sír, Szentes-Nagyhegy Nagypatéi u., Szőreg-Homokbánya A. sír, Várpalota-Semmelweiss u.). Jellemző továbbá, hogy a fenti díszítést gyakran körbefutó árkolással, gerinceléssel, pont- vagy dudorsorral, lyuksorral egészítették ki. Minden változatosságuk ellenére azonban e lemezes csüngők meglepően egységes képet nyújtanak. Különlegességnek számítható az a néhány példány, amelyet már az eredeti rendeltetésére alkalmatlannak vélt, díszített lemezes tárgyból (pl. hajfonatdísz korongból) vágtak 53
