A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1991/92-1. (Szeged,1992)

Művészettörténet - Muradin Jenő: Papp Gábor (1872–1931)

Sándornérói készült arcképét az elmúlt évben mutatta be. Az új képek mindenekelőtt színésznők portréi. Gyöngyösy Teréz, Várnai Janka, Pálma Tusi arcképei. E sorozatba tartozik a Móra Ferenc Múzeum képtárában levő festmény is: A komika című portré Miklóssy Margitot ábrázolja. Juhász Gyula sógorát, Király-König Péter zeneszerzőt is megörökítette a festő. Elképzelhető végül egy Juhász Gyula—portré fölbukkanása is, hiszen alig hihető, hogy Papp Gábor ne festette volna meg az annyira karakteres arcú költőt, a szegedi években barátját és méltatóját. A költő írásaiból átsüt ragaszkodása a hangulataiban gyorsan változó festőhöz, a hozzá hasonlóan betegségével küszködő emberhez. Gyakori vendég volt a műtermében, s mint írja, a művész "erdélyi magyar vendégszerető gyöngédséggel" fogadta. (41) így került közel képeihez, hangolódott rá egy-egy alkotására is, melyről hozzáértő kritikát írt. Egy műteremben látott képet, a festőnek édesanyjáról készített portréját elemezte ilyenformán. "Az anya: ez a szent, örök téma (...) a Papp Gábor képén csupa nagy és nemes egyszerűség, sötét és szürke színek finoman letompított borús harmóniája. Ez a kép erősen megragadott karakterrajz, és gyöngéden zengő líra egyben. " (41) Festményeiből változatos gyűjteményt láthatott a szegedi közönség 1925 februárjában. A festő a Kass-szálló halljában mutatott be portréiból és tájképeiből. Utóbbiak között erdélyi és németországi tájakat emlegetnek a szegedi sajtóban megjelent méltatások. (50, 51) Papp Gáborról a húszas évek elején doorni utazásával kapcsolatban foglalkozott sokat a sajtó. Meghívást kapott Hollandiába, II. Vilmos császár portréjának megfestésére. Magasabb társadalmi körökben szerzett portréfestői sikereinek és klasszikus müncheni iskolázottságának tudható be a kitüntető megbízás. A "doorni remete", a száműzetésben élt császár környezetéből származó meghívás tényét már 1921-ben közli barátjával, Huzella Ödönnel.

9 Egy Doornból küldött levél (Huzellának címezve) azt bizonyítja, hogy Papp csak jóval később, 1924-ben utazott el Hollandiába. (49) A munkával elkészült, s a képet (vagy annak változatát) a Műcsarnok 1927-1928-as kiállításán mutatta be. Hazatérte után már szorongató anyagi helyzete adta az ötletet műtermi kiállításához. Az 1926. év telén Széchenyi téri műtermében mintegy száz festményét tekinthették meg a látogatók.

10 Ez idő tájt került sor utolsó jelentkezésére is: Szegeden, 1928. nyarán. A Tisza-parti városban újraalakult az Alföldi Művészek Egyesülete. Nagy tervekkel indultak, de mint korábban, 1913-1914-ben csak rövid időre sikerült összefogniuk az alföldi tájak alkotóit. A Juhász Gyula és Nyilasy Sándor irányította egyesület 1928 nyarán a Kass-szálló termeiben szervezte meg bemutatkozó tárlatát. Ezen Papp Gábor festményei is helyet kaptak. (73) * A festő akkor már egyre betegebb. Sorsa elháríthatatlanul ragadta a tragédia felé. Súlyos depressziója a gyógyíthatatlan elmebajba torkollott. Szegeden mind gyakrabban küzdött anyagi gondokkal. Hitelezőkkel hadakozott, pereskedett. Már 1918 nyaráról ismeretes egy pöre, melyet az egyik szegedi kereskedő 9 Nagyváradon átutazva találkozott Huzella Ödönnel. 10 A festő utolsó műterme és lakása a Széchenyi tér 9., I. em. 7. sz. alatt, a Zsótér-házban volt. 304